A pollenszezon 40 nappal korábban kezdődhet az évszázad végére Amerikában, ha az átlaghőmérséklet továbbra is az előrejelzések szerint emelkedik, továbbá hosszabb ideig tarthat és intenzívebbé válhat.
A pollen okozta allergiák, mint például a szénanátha a világ populációjának 30%-át érinti. „Már láttunk változást a pollenszámban az utóbbi pár évtizedben. A pollenszint emelkedése manapság már korábban kezdődik, és a fő hajtójereje ennek a hőmérséklet változása" – mondja Yingxiao Zhang, a Michigan Egyetem munkatársa.
Zhang és kollégái ki akarták deríteni, milyen lesz várhatóan a pollenszezon az évszázad végére. A csapat a klímamodelleket kombinálta az 1995 és 2004 között Amerika szerte vett pollen adatokkal a leggyakoribb pollentípusokból, hogy előre jelezzék a szintek változását az 1981 és a 2100 közötti időszakban.
A modellszámítás szerint a kutatók azt találták, hogy a növények 40 nappal korábban szabadították fel pollenjüket, ha a hőmérséklet emelkedések 2 és 6 Celsius-fok közé estek. Például az égerfa (Alnus sp.) pollencsúcsa már inkább februárra, mintsem márciusra várható.
Azt is megfigyelték, hogy azoknál a növényeknél, amiknél később kezdődik a beporzás, mint például a fűféléknél, ez mostanra átlagban már 19 nappal korábbra esik – meghosszabbítva a pollen szezont és mintegy 16-40%-kal megnövelve ezzel az éves pollen kibocsátást Amerika szerte .
A hőmérsékleten kívül más faktoroknak, így a növekvő szén-dioxid szintnek is hatása van erre a folyamatra.
Korábbi laboratóriumi megfigyelések alapján azt találták a kutatók, hogy az Amerikai Egyesült Államokban az előre jelzett atmoszferikus CO2 emelkedés ebben a században mintegy 250%-kal növelheti meg a pollen-emissziót.
A kutatók úgy vélik, hogy a szén-dioxidnak azért lehet olyan nagy hatása ebben a folyamatban, mert fontos szerepet játszik a fotoszintézisben. „Több szén-dioxid azt jelentheti, hogy a növények nagyobbakká és erősebbekké válnak és ennek hatása van a pollenkibocsátásra is. De egyelőre még nincs túl sok adatunk a szén-dioxid szint pollenkibocsátásra gyakorolt hatásairól"- mondja Zhang.
A szénanáthások nehezebben fognak boldogulni, ha ezek az előrejelzések valóra válnak, mivel a pollenszezon hosszabbra nyúlik, és a napi pollenszám is magasabbá válik.
De a tanulmány nem vett figyelembe más hatásokat, mint például a klímaváltozás okozta aszályok és áradások számának a valószínű emelkedését. Ezek pedig szintén hatással lesznek a növényi életre, és ezért közvetve a pollenszám alakulására is.
"Majdnem minden asztmás gyerek számára a több pollen nagyobb esélyt jelent asztmarohamra" – mondja Aaron Bernstein, a Harvard Egyetem munkatársa. A lassan, de biztosan növekvő pollenszint egészségügyi hatásainak kezelésére ezért a döntéshozóknak is fel kell készülniük.
(Forrás: New Scientist)