Jelentős lépést tett az Egyesült Királyság a napszelet tanulmányozó űrmisszióhoz

napszél, Föld magnetoszférája
A napszél a Napból felszabaduló töltött részecskék állandó áramlása és amikor ezek a szélrohamok ütköznek a Föld magnetoszférájával, űridőjárást okozhatnak. Az űridőjárás – mint például a napszél – tönkreteheti a műholdakat, amelyekre nap mint nap támaszkodunk szolgáltatásaink során mint például a globális kommunikáció vagy a villamosenergia-hálózat kezelése.
Vágólapra másolva!
A Londoni Egyetem és a Leicester Egyetem űrtudósai és mérnökei lényeges elemmel járult hozzá az új, a napszélnek a Föld mágneses környezetére való hatását tanulmányozó űrmisszióhoz, a SMILE-hoz.
Vágólapra másolva!


A napszél a Napból felszabaduló töltött részecskék állandó áramlása és amikor ezek a szélrohamok ütköznek a Föld magnetoszférájával, űridőjárást okozhatnak. A legsúlyosabb esetben hatással van a műholdakra, villamosenergia-hálózatokra és kommunikációs hálózatokra és az és az Egyesült Királyság a nemzeti kockázati nyilvántartásában a nemzeti technológiai infrastruktúrát illető kulcsfontosságú bomlasztó fenyegetésként ismerik el.

A 2024- végén induló SMILE (Solar wind Magnetosphere Ionosphere Link Explorer: Napszél Magnetoszféra Ionoszféra Kapcsolat Felfedező) szonda az Egyesült Királyság legfrissebb röntgenteleszkópját, a lágy röntgen képalkotót fogja szállítani (Soft X-ray Imager: SXI),

amely folyamatosan monitorozni fogja a határvonal pozícióját a Föld mágneses mezeje által kontrollált űr régiója és a napszél közt.

Ennek képei más a SMILE-on levő műszerekkel együtt segíteni fogja a tudósokat, hogy finomítsák a Nap-Föld kapcsolat modellezésüket és az eredményezett űridőjárást, értékes ismeretet nyújtva, ami végül segít enyhíteni a hatásait. Olyan technológiát használnak, amit eddig a távoli univerzum röntgensugarainak keresésére alkalmaztak, hogy tanulmányozzák azt, hogy a Föld hogyan reagál a Nap aktivitásának hatására.

A Londoni Egyetem csapata épített egy elektronikát ami működteti az érzékelőket és kinyeri a jeleket, amik röntgenképeket készítenek a Föld körüli térről. A Leicester Egyetem mérnökei befejezték az SXI struktúrális ás termikus modelljét, amelyet a spanyolországi Airbushoz szállítottak a műholdrendszer prototípusába való integráció és tesztelés céljából.

A SMILE misszió lágy röntgen képalkotójának a Londoni Egyetem által épített elektronikája. Forrás: https://www.ucl.ac.uk/news/2021/oct/major-step-uk-contribution-space-mission-studying-solar-wind

Az SXI körülbelül 36 kg súlyú, és kompaktnak és viszonylag kis tömegűnek kellett lennie ahhoz, hogy megfeleljen az űrhajó küldetési szintű követelményeinek.
A szakértők az űrjármű kilövésekor tapasztalt szignifikáns rezgéseknek, sokkoknak, gravitációs erőknek fogják kitenni a prototípust, valamint extrém hőmérsékleteknek, amiken működnie kell az űrben -150 Celsius-fok alatt.

A nagyon változó nagy energiájú részecske áramlás, a napszél hatással van a Föld mágneses mezejére.

Időnként a nagy intenzitású áramlás kockázatos lehet az űralapú műszerezés vagy ritka esetekben még a földalapú elektromos rendszerekre is.

Szerencsére a Föld mágneses mezeje védelmet nyújt, de összenyomódik és kitágul ahogy a nagyon dinamikus napszélben lévő variációkra reagál.

A napszél a Napból felszabaduló töltött részecskék állandó áramlása és amikor ezek a szélrohamok ütköznek a Föld magnetoszférájával, űridőjárást okozhatnak. Az űridőjárás – mint például a napszél – tönkreteheti a műholdakat, amelyekre nap mint nap támaszkodunk szolgáltatásaink során mint például a globális kommunikáció vagy a villamosenergia-hálózat kezelése. Forrás: https://www.science.org/content/article/earth-s-magnetic-field-helped-life-evolve

Az űridőjárás – mint például a napszél – tönkreteheti a műholdakat, amelyekre nap mint nap támaszkodunk szolgáltatásaink során mint például a globális kommunikáció vagy a villamosenergia-hálózat kezelése.

(Forrás: University College London)