Ezek a leggyakoribb tévhitek a koronavírusról

Szöul, 2020. március 8. A tüdőgyulladást okozó új koronavírussal fertőzött beteg érkezik egy szöuli kórházhoz 2020. március 8-án. MTI/Yonhap/Sin Dzsún Hí

A járvány időszakában nemcsak a koronavírus részecskéi terjednek elképesztő sebességgel, hanem az álhírek is. Mi igaz a vírusról szóló mendemondákból? Valóban laboratóriumban hozták létre, hogy egyfajta biológiai fegyverként az emberiségre szabadítsák? Vagy egy jelentéktelen kórokozóról van szó, amivel nem kell foglalkoznunk, és csak a média fújja fel az egészet? Összeszedtük a vírust övező leggyakoribb tévhiteket.

7. tévhit: A gyerekek nem kaphatják el a koronavírust

A kezdeti statisztikák alapján valóban úgy tűnt, mintha a gyerekek bizonyos mértékben immunisak lennének a COVID-19-re. Példának okáért februárban, a Hupej tartományban diagnosztizált 44 000 betegnek csupán 2,2 százaléka volt 19 év alatti fiatal. Ahogy azonban egyre több adat állt a kutatók rendelkezésére, egyértelművé vált, hogy a gyermekek ugyanolyan valószínűséggel fertőződhetnek meg koronavírussal, mint a felnőttek. Az viszont igaz, hogy a kicsik szervezete valamiért könnyebben megbirkózik a vírussal, mint az idősebbekké. Ennek okát egyelőre nem értik a szakemberek.

Forrás: AFP/Str

8. tévhit: Egyértelmű tüneteket okoz a koronavírus, könnyen megkülönböztethető más betegségektől

Számos olyan szimptómája van a COVID-19-nek, ami más légzőszervi betegségekre, például az influenzára vagy a megfázásra is jellemző: láz, köhögés, nehézlégzés, ritkábban szédülés, hányinger, hányás, orrfolyás. Súlyosabb esetekben tüdőgyulladás lép fel – a kezdeti stádiumban azonban a tünetek egyáltalán nem látványosak. A betegséget csak teszttel lehet kétséget kizáróan kimutatni.

A cikk folytatódik, lapozzon a következő oldalra!