Ezek a leggyakoribb tévhitek a koronavírusról

Szöul, 2020. március 8. A tüdőgyulladást okozó új koronavírussal fertőzött beteg érkezik egy szöuli kórházhoz 2020. március 8-án. MTI/Yonhap/Sin Dzsún Hí

A járvány időszakában nemcsak a koronavírus részecskéi terjednek elképesztő sebességgel, hanem az álhírek is. Mi igaz a vírusról szóló mendemondákból? Valóban laboratóriumban hozták létre, hogy egyfajta biológiai fegyverként az emberiségre szabadítsák? Vagy egy jelentéktelen kórokozóról van szó, amivel nem kell foglalkoznunk, és csak a média fújja fel az egészet? Összeszedtük a vírust övező leggyakoribb tévhiteket.

5. tévhit: A koronavírus-fertőzés egyenlő a halálos ítélettel

Valóban vannak veszélyeztetettebb csoportok, de az emberek többsége enyhe tünetekkel, vagy tünetmentesen átvészeli a fertőzést. Egy nemrég közölt, a Kínai Járványügyi Központ által jegyzett tanulmány alapján a betegek körülbelül 81 százaléka számolt be enyhébb szimptómákról, míg a fertőzöttek 13,8 százalékánál alakult ki komolyabb, a légzőszervrendszert érintő megbetegedés. Az érintettek 4,7 százalékánál kritikus a helyzet, esetükben több szerv is károsodott, illetve vérmérgezés lépett fel. A WHO március eleji adatai szerint a COVID-19-be a fertőzöttek 3,4 százaléka hal bele. A leginkább veszélyeztetettek az idősek, valamint a legyengült immunrendszerrel rendelkező személyek. A pánik tehát felesleges, viszont ne bagatellizáljuk el a járványt, mindenképpen ügyeljünk magunkra és környezetünkre.

Forrás: Science Photo Library/DESIGN CELLS/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Design Cells/Science Photo Libra

6. tévhit: A háziállatoktól is elkaphatjuk a koronavírust

Ennek rendkívül csekély a valószínűsége. Az elmúlt hetekben egy hongkongi kutya esetét kapta fel a világsajtó, aminek az orrából és szájából vett mintában mutatták ki a koronavírus jelenlétét. Az eredmény azonban csak „gyenge pozitív" volt, ami azt jelenti, hogy kevés számú vírusrészecskét mutattak ki a szakemberek. Elképzelhető, hogy a kórokozó környezeti szennyeződésként került a tüneteket egyébként nem mutató kutyára. Hasonló esetek előfordultak a 2003-as SARS-járvány idején is, de ekkor sem sikerült igazolni a kutyák és macskák megbetegedését, vagy azt, hogy továbbadhatják az embernek a koronavírust.

A cikk folytatódik, lapozzon a következő oldalra!