Kilenc vírus, amiktől okkal retteg az emberiség

ANGOLA-HEALTH-VIRUS-MARBURG Horizontal AFRICA DISEASE EPIDEMIC HAZMAT SUIT HOSPITAL MEDICINE AND HEALTH PROTECTIVE CLOTHING DISINFECTION EBOLA
Two health workers, wearing protection outfits, leave the isolated area where people infected by the deadly Marburg virus are treated at the Americo Boa Vida hospital 03 April 2005, in Luanda. The death toll from the Marburg virus epidemic rose to 235 in Angola 17 April with some 500 people under surveillance after coming in contact with the Ebola-like virus, the health ministry and the World Health Organisation said. AFP PHOTO/FLORENCE PANOUSSIAN (Photo by Florence PANOUSSIAN / AFP)
Vágólapra másolva!
Habár a világ most főként a koronavírus okozta járványra összpontosít, akadnak tőle sokkal veszélyesebb vírusok is. Ezekből gyűjtöttük össze a kilenc legveszedelmesebbet.
Vágólapra másolva!

Influenza

A WHO statisztikái szerint egy tipikus influenzaszezon világszerte csaknem félmillió halálos áldozatot szed évente. Még rosszabbak az adatok, ha egy új vírustörzs üti fel a fejét, ebben az esetben a betegség gyorsabban terjed, és többen is halnak meg tőle. Az eddigi legpusztítóbbnak az 1918-as spanyolnátha-járvány számít, ami a világ népességének 40 százalékát betegítette meg. A kórtól összesen 50 millióan haltak meg, többen, mint ahányan az első világháborúban elestek. Szakértők szerint van esély arra, hogy a katasztrofális járvány egyszer megismétlődhet, ez elsősorban a kórokozó mutációinak irányától függ.

influenza B vírus szerkezete Forrás: Science Photo Library/ROGER HARRIS/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Roger Harris/Science Photo Libra

Dengue-láz

A csonttörő lázként is ismert betegséget okozó vírus az 1950-es években csapott le először a Fülöp-szigetekre és Thaiföldre, majd csakhamar a föld összes trópusi és szubtrópusi régiójába betört. Jelenleg az emberiség 40 százaléka él olyan területen, ahol a kórt terjesztő szúnyogok megtalálhatók. A vírus a klímaváltozás miatt a jövőben várhatóan olyan helyekre is el fog jutni majd, ahol egyelőre még nincs jelen.

A WHO adatai szerint évente 50-100 millió embert fertőz meg a kórokozó, és bár sok más vírussal összehasonlítva a halálozási arány némileg alacsonyabb, esetenként súlyos vérzéses lázzal járó tüneteket idéz elő. Egyelőre nincs védőoltás a vírus ellen, a fejlesztések azonban gőzerővel folynak.

Dengue-vírus Forrás: Science Photo Library/PIXOLOGICSTUDIO/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Pixologicstudio/Science Photo Li

Rotavírus

A rotavírus a csecsemőknél és a kisgyermekeknél előforduló heveny hányás és hasmenés egyik leggyakoribb oka, amely súlyos kiszáradáshoz vezethet. A gyermekek többsége 5 éves koráig átesik rotavírus-fertőzésen, emiatt sok édesanya hajlamos jelentéktelen gyerekbetegségnek tekinteni. Ez azonban tévedés: ebben a korosztályban a kórházi kezelést igénylő hasmenéses betegségek oka legtöbbször éppen a rotavírus.

Ahogy a legtöbb betegség, ez a kór is a fejlődő országokban okozza a legnagyobb problémákat: a WHO becslése szerint 2008-ban közel félmillió 5 évesnél fiatalabb gyermek halt meg a fertőzésben. A vírus ellen szerencsére már létezik hatékony védőoltás.

Rotavírus szerkezete Forrás: Science Photo Library/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Kateryna Kon/Science Photo Libra