Az első HIV-fertőzéseket az 1980-as években dokumentálták, azóta 36 millióan vesztették életüket a betegségben. A kutatók bármennyire is igyekeznek, nem tudnak védőoltást létrehozni ellene, ez többek között arra vezethető vissza, hogy a kórokozó folyamatosan változik. Szerencsére a HIV a mai modern gyógyszeres kezelések mellett több évtizeden keresztül tünetmentes lehet, a következő orvosi cél a teljes gyógyultság. A leginkább érintett régiók itt is a szegényebb országok közül kerülnek ki, az új megbetegedések 95 százaléka Afrikában történik.
A fekete himlő egyike azon két fertőző betegségnek, amit az embernek sikerült világszerte felszámolni. Eltűnése előtt azonban évezredekig keserítette az emberiség életét, három fertőzöttből egy biztos nem élte túl a kórt. Akik életben maradtak, azokon is örök időkre nyomot hagyott a betegség, sokan megvakultak, vagy nem múló hegeket szereztek.
A vírus még nagyobb pusztítást végzett Európán kívül, különösen az amerikai őslakosok körében, becslések alapján populációjuk 90 százaléka az európaiak által behurcolt kórokozó áldozatává vált. Csak a 20. században 300 millióan haltak meg fekete himlőtől.
A kórokozó akkor kapott nagyobb médianyilvánosságot, amikor 1993-ban egy fiatal navahó indián férfit és menyasszonyát furcsa betegség kezdte gyötörni: napokon belül súlyos légzési nehézség alakult ki náluk, majd rövidesen meghaltak. Szervezetükben a HPS (hantavírus pulmonalis szindróma) jelenlétét mutatták ki a szakemberek. A fertőzés forrása egy, a házukban élő őzegér volt. Az ember az állati vizelettel, szennyezett vízzel, vagy talajjal érintkezve fertőződhet, a kórokozó legtöbbször a légutakon keresztül hatol be. A vírus hordozói és terjesztői a rágcsálók.
A cikk folytatódik, lapozzon a következő oldalra!