Emberről delfinre és fordítva: készül az ember-delfin fordítógép

Olyan számítógépes eszköz fejlesztésén dolgoznak amerikai delfinkutatók, ami képes felismerni a delfinek által kibocsátott hangokat és megfelelő választ is tud generálni rá. A hordozható fordítógép segítségével a búvárok kommunikálhatnának a tengeri emlősökkel.

A delfinek füttyökből és csettegésekből álló "nyelve" és a velük való kommunikáció régóta izgatja a kutatókat, és megmozgatja a sci-fi írók fantáziáját is (lásd például Merle: Állati elmék). Az 1960-as évektől kezdve rendszeresen folynak olyan kísérletek, amelyekben képekkel és hangokkal kommunikálnak fogságban tartott delfinekkel.

Egyoldalú kommunikáció

Az 1990-es években Louis Herman, a Honoluluban (Hawaii) lévő Kewalo Basin Tengeri Emlős Laboratóriumban palackorrú delfinekkel (Tursiops truncatus) kísérletezett. Megállapította, hogy a delfinek több mint száz különböző szót képesek észben tartani. Ami még meghökkentőbb: akkor is képesek helyesen végrehajtani a parancsokat, ha egymástól eltérő utasításokat adnak számukra ugyanazokkal a szavakkal. Így például megértik a különbséget a "vidd a szörfdeszkát az emberhez" és a "vidd az embert a szörfdeszkához" parancs között.

A delfinekkel kapcsolatos etikai aggályok

Egyre többet tudunk a delfinek intelligenciájáról és szociális képességeiről, így az utóbbi időben több kérdés is felmerült a velük való helyes emberi bánásmóddal kapcsolatban. Számos modern kori delfin agya jelentősen nagyobb, mint az emberé, ha pedig a két faj testtömegét is figyelembe vesszük (ez a relatív agyméret), akkor a delfinek agya közvetlenül az emberi agy után következik. Bár ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a delfinek lennének a Földön a második leginkább intelligens faj, sok olyan etikai kérdést vet fel, amelyek alapján újra kellene gondolnunk a delfinekhez fűződő viszonyunkat - írták egy tavalyi San Diego-i konferencia összefoglalójában. Ugyanezen a konferencián felmerült, hogy a delfineket korlátozott jogokkal bíró "nem emberi személyekké" kellene nyilvánítani.

Mind többen állítják, hogy a delfinek fogvatartása pszichológiailag káros az állatoknak, ezért nem szabadna üzemeltetni a delfináriumokat. A nyaranta az Adrián delfinmegfigyelő táborokat vezető Kováts Kinga, a horvát Kék Bolygó Tengeri Természetvédelmi és Kutató Intézet magyarországi elnöke szerint a delfinek még azt sem szeretik, ha motorcsónakkal közelítik meg őket, Pereszlényi Zsuzsa tengerbiológus pedig azt mondja, hogy az egykor szabadon élő egyedek szenvedésként élik meg a bezártságot.

A témáról bővebben itt olvashat.

Ezekben a korai kísérletekben azonban a kommunikáció egyirányú volt (az embertől a delfin felé), mondja Denise Herzing, aki a Vad Delfin Program (Wild Dolphin Project) alapítója a floridai Jupiterben. "A kutatók létrehoztak egy rendszert, és remélték, hogy a delfinek megtanulják azt, és az állatok valóban megtanulták, de a rendszer alkalmatlan volt arra, hogy a delfinek kérjenek valamit az emberektől" - mondja a kutatónő.

Ember-delfin párbeszéd

Herzing és munkatársai 1998 óta próbálják kidolgozni a delfinek és az emberek közötti kétirányú kommunikációt. Először alapszintű mesterséges hangokat használtak, amelyeket azután egyfajta víz alatti billentyűzet négy nagy ikonjához társítottak. A delfinek az ikonok felé fordulva kérhettek valamit, például játékszert a kutatóktól. A rendszer - bár felkeltette a delfinek figyelmét - nem volt elég "delfinbarát", mondja Herzing, így nem lett igazán sikeres.

Foltos delfinek (Stenella frontalis)

Herzing most Ted Starnerrel dolgozik egy új programon, amelynek a Cetek hallása és a telemetria (Cetacean Hearing and Telemetry - CHAT) nevet adták. Starner a mesterséges intelligenciát kutatja az atlantai Georgiai Műszaki Egyetemen. A két kutató a delfinekkel együttműködve igyekszik kidolgozni egy olyan nyelvet, amely felhasználja a vadon élő delfinek természetes kommunikációjában előforduló hangokat - írja a New Scientist.

A delfinhangok közül itt hallgathat meg több tucatnyit!

Nagy kihívást jelent, milyen hangokat is használjanak. A delfinek képesek akár 200 kilohertzes (az emberi hallás felső határa nagyjából 20 kilohertz) hangokat is kibocsátani, ráadásul hangadás közben változtathatják annak frekvenciáját és hosszúságát is. Még a hangadó kiléte sem mindig biztos, mert az állatok különböző irányba képesek kibocsátani a hangokat anélkül, hogy a fejüket elfordítanák.

Ember-delfin fordítógép

A delfinek hangjának rögzítésére, értelmezésére és a válaszadáshoz a kutatók egy okostelefon méretű számítógépet fejlesztettek ki, amelyhez két hidrofon (víz alatti mikrofon) csatlakozik. Ezek képesek érzékelni a delfinhangok teljes tartományát.

Ezt a számítógépet a búvár képes vízhatlan tokban a mellére szíjazva magával vinni. A maszkjába épített LED-kijelzők pedig megmutatják, milyen irányból érkezik a hidrofonok által észlelt hang. A búvárnál lesz majd még egy "twiddler" - ez a kézben tartható eszköz tulajdonképpen az egér és a billentyűzet kombinációja. Ezzel tudja majd kiválasztani a válaszként lejátszandó hangokat.

A kutatók ez év közepén kezdik tesztelni a berendezést foltos delfineken (Stenella frontalis). Elsőként a búvárok nyolc ember alkotta "szót" fognak lejátszani. Lesz köztük például "hínár" vagy "hullámlovaglás". A szoftver megfigyeli, hogy a delfinek utánozzák-e ezeket. Ha a rendszer képes felismerni az utánzott szavakat, akkor jön a jóval nehezebb probléma. A kapott eredmények segítségével a kutatók megkísérlik megfejteni a delfinek kommunikációjában használt alapvető egységek jelentését. Ha ez sikerül, akkor a kutatók megpróbálnak ezekből delfinszerűbb "szavakat" kreálni a kommunikációhoz.

Foltos delfin (Stenella frontalis)

Egy másik delfinkutató, Justin Gregg, a Delfinkommunikációs program munkatársa úgy véli, hogy a delfinekkel valószínűleg el lehet fogadtatni a mesterséges "szavakat" és talán használni is fogják. Abban viszont kételkedik, hogy a kutatócsoport "alapvető egységeket" talál majd a delfinek természetes kommunikációjában.

Herzing elismeri, hogy még azt sem tudjuk, használnak-e a delfinek emberi értelemben vett szavakat vagy másmilyen nyelvi egységeket a kommunikációjukban. Bízik viszont abban, hogy képesek leszünk használni a jelzéseiket, ha megismerjük azokat.