Veszélyes vándorutak - kockázatos vonulások az állatvilágban

Útra kelni sosem veszélytelen, ám egy alkalmatlanná váló élőhelyen egy helyben maradni ugyanígy kockázatos a túlélés szempontjából. A fajok az évezredek során bonyolult vonulási stratégiákat alakítottak ki, igazodva az éghajlati és földrajzi viszonyokhoz. A vándorló állattömegek megjelenése a bőség időszakát jelenti a ragadozóknak, vagy éppen az embernek. Írásunkban a leghosszabb, legkockázatosabb állati vonulások közül gyűjtöttünk egy csokorra valót, válogatva a természetesen és az ember "jóvoltából" jelentkező veszélyforrások között.

A szélerőmű-parkok áldozatai

A zöldenergia-termelő berendezések közül a szélerőművek bizonnyal a legnépszerűbb megoldások közé tartoznak, éppen ezért azok élővilágra gyakorolt hatása világszerte aktuális kérdés, és sokszor megosztja a környezetvédőket is. A turbinák vonuló madarakra gyakorolt negatív hatásait korán felismerték, de az éjszaka vonuló denevérekkel kevesen számoltak. A denevérek azon kevés állatcsoporthoz tartoznak, amelyek azért vándorolnak, hogy arra alkalmas helyen téli álomba merülhessenek. A Földünkön előforduló több mint 970 denevérfaj döntő többsége a trópusokon él, ahol nem különülnek el markánsan az évszakok. Ezek a fajok ritkán vándorolnak. A téli és a nyári szálláshely között főleg a mérsékelt éghajlaton élő denevérek repülnek. Az amerikai Nyugat-Virginia államban, az Appalache-hegység gerincére telepített szélerőmű-parkoknál a zoológusok megfigyelései szerint denevérek ezreit ütik agyon a rotorlapátok.

Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a szaporodási időszakban a veszély jelentéktelen, de a nyár végén, és ősszel vonuló denevérek - ismeretlen okból - a gyorsan mozgó lapátok közelébe repülnek, és elpusztulhatnak. Az Amerikai Geológiai Szolgálat (USGS) friss kutatási eredményei alapján egyes denevérfajok különösképpen veszélyeztetettek, ugyanis a 100 méter magas, közel 80 méter lapátátmérőjű turbinák, úgy fest, vonzerőt jelenhetnek az apró emlősök számára.

Magyarországon 26 denevérfaj él, ezek ősszel és tavasszal kisebb-nagyobb távolságokat tesznek meg. A legismertebb hazai, nagy távolságra vonuló denevérek a korai denevér (Nyctalus noctula) és a törpedenevér-fajok (Pipistrellus spp.), amelyek valódi, északkelet-délnyugati irányban vonulók. A korai denevér tartja a denevérek között a távrepülés rekordját Európában 2347 km-rel, itthon esetenként több száz kilométert is megtesz. Hazánkban a működő szélerőművek száma mindössze néhány tucat, de számuk várható növekedése a fenti okokból szükségessé teszi körültekintő vizsgálatokat elvégzését.

Ajánlat: A denevérek reptének speciális aerodinamikája

Denevérek iránytűvel

• Vonulási távolság: a hazai fajok néhány száz, maximum 1000 km-re vonulnak
• Veszélyek: klímaváltozás, erdők kiirtása, élőhelyek beépülése, rovarirtó szerek, szélerőművek
• Veszélyeztetettségi státusz: a hazai denevérek védett fajok, az említett két faj kevéssé veszélyetetett