Párolgó légkör, hatalmas villámok: új eredmények a Vénuszról

Vágólapra másolva!
A Nature, a legrangosabb tudományos folyóiratok egyike 2007. november 29-i számában érdekes tanulmányt közöl a Vénusz bolygó légkörének lassú fogyásáról. A cikk egyik társzerzője Szegő Károly, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója, aki fizikusként vett részt az Európai Űrügynökség (ESA) Venus Express űrszondája által gyűjtött adatok feldolgozásában, értelmezésében.
Vágólapra másolva!

Összetett légáramlások

Az atmoszféra 70 kilométeres magasság feletti részében a Venus Express eredményei megerősítették a korábbi adatokat, és közel 100 m/s sebességű szeleket találtak. Az éjszakai oldalon azonosított nitrogén-oxid, szén-monoxid és oxigén még a napsütötte féltekén keletkezhet, és az árnyékos oldal felé mutató szelekkel jut a megfigyelés helyére. Míg a légkör alsó tartományaiban, a felszínhez közel a bolygó lassú forgása erősen befolyásolja a szeleket, addig kb. 90 km-es magasság felett már az elnyelődő napfény játszik kulcsszerepet az áramlások kialakításában.

A melegebb egyenlítőtől a hűvösebb sarkok felé haladó globális légáramlás révén mindkét pólusnál, az ott lesüllyedő gáztömegekkel kapcsolatban egy-egy hatalmas örvény keletkezik. Ezeket a bolygó mindkét sarkvidékén sikerült kimutatni, amelyek belső felén egy a környezeténél hidegebb felhőgyűrű is jelentkezik.

Forrás: ESA, VIRTIS-VenusX, INAF-IASF, Obs. de Paris-LESIA, A.Cardesin Moinelo, IASF-INAF

A VIRTIS detektor eltérő alkalmakkor, több keringés során rögzített felvételsorozata a déli sarkvidéki légörvényről az infravörös tartományban (ESA, VIRTIS-VenusX, INAF-IASF, Obs. de Paris-LESIA, A.Cardesin Moinelo, IASF-INAF)

A Venus Express eddig a küldetés első fázisát teljes sikerrel teljesítette, amely két vénuszi napon, azaz 500 földi napon keresztül tartott. Tekintettel az eredményekre és a szonda hibátlan működésére, még egyszer ennyi idővel hosszabbították meg a programját. Üzemanyagkészlete elméletileg 2013-ig kitart. Az európai űreszköz 2011-től "társat" kaphat a japán Planet-C-szonda képében, amely a távol-keleti állam első űreszköze lesz a forró égitest körüli pályán.

Kereszturi Ákos