Az információelmélet előtt fényes jövő áll

Csiszár Imre matematikus 2006-ban elnyerte a Cseh Tudományos Akadémia Bolzano-érmét. Az akadémikust az elismerésről és tudományterületéről, az információelméletről kérdeztük.

A cseh akadémia nemrég Bolzano-éremmel ismerte el tudományos tevékenységét. Ön szerint minek köszönhető a kitüntetés?

- Őszintén megvallva, én most hallottam először erről a díjról. Most már tudom, hogy a cseh akadémia egyik legmagasabb elismeréséről van szó, így megtisztelve éreztem magam, hogy kitüntettek. Úgy gondolom, hogy a díjjal leginkább azt ismerték el, hogy én a cseh információelméleti iskolával nagyon régóta tudományos kapcsolatban állok. Konferenciáikon kezdő kutató korom óta részt vettem. Ha jól tudom 1963-ban már ott voltam a harmadik ilyen rendezvényen, azóta - egy-két kivétellel, de - majdnem mindegyiken jelen voltam és előadást tartottam. Ezen felül több cseh kutatóval - Albert Perezzel, később Igor Vajdával és Frantisek Matussal - szoros tudományos kapcsolatokat ápoltam. Matussal a mai napig is együtt dolgozunk, az utóbbi időben két közös cikkünk is elnyerte a cseh akadémia Információelméleti és Automatizálási Intézetének elismerését, a Best Paper Awardot.

Össze tudná foglalni a laikusok számára, mit kutatnak az információelméletben, mi az információelmélet lényege?

- Nem könnyű feladat, bár jóval könnyebb, mint a matematika számos sokkal elvontabb területe esetében. Az információelmélet a hírközlés matematikai elméleteként alkotta meg Claude Shannon amerikai kutató 1948-ban. Ő fedezte fel alapvető művében, a Kommunikáció matematikai elmélete című publikációban (A Mathematical Theory of Communication, Bell System Technical Journal,1948), hogy az információt matematikailag lehet definiálni és beszélni lehet az információ mennyiségétől, ami elvonatkoztatható az információ tartalmától. Így azok a kérdések, melyek az információ továbbításáról és tárolásáról szólnak, nem függenek attól, hogy mi az információ tartalma. Shannon meghatározta a az információ mértékszámát, különböző eljárásokat dolgozott ki arra, hogy az információt hogyan lehet tömöríteni. Fő eredménye azonban az volt, hogy az információtovábbítás során előforduló hibák megfelelő kódolással hatékonyan leküzdhetők. Az erre vonatkozó elméleti eredményét gyakorlatilag megvalósító eljárásokat csak később sikerült kidolgozni. Továbbá később szintén az információelmélet kérdéseivé váltak a különböző titkosítási eljárások kidolgozásai is. Ezek a kérdések egyrészről gyakorlati, mérnöki, másrészről elvontabb, elméleti, főként matematikai feladatokat jelentenek. Shannon és követői számos olyan matematikai módszert dolgoztak ki, melyek nemcsak a gyakorlatban, hanem a tiszta matematikában is alkalmazhatók.

A beszélgetés folytatása a Mindentudás Egyeteme oldalán.