Új majomvírusok emberi vérben

Két új retrovírust találtak amerikai kutatók Közép-Afrikában élő emberek vérében. Az állatokkal nap mint nap érintkező vadászok valószínűleg főemlősöktől kaphatták el a fertőzést, ahogy annak idején a HIV-vírus is ezekből az állatokból kerülhetett át az emberekbe. A vizsgálat eredménye fölhívja a figyelmet, hogy a kórokozók gyakrabban terjednek át főemlősökről az emberre, mint korában gondoltuk. "Ezek az állatok számos, ránk is veszélyes vírust hordozhatnak" - mondta az [origo]-nak a kutatás vezetője.

A vírusok eredetét az is alátámasztja, hogy a HTLV-3 nagyon hasonlít a majmokat megfertőző STLV-3 vírushoz. Ez kerülhetett át az állatról az emberre, amikor vadászat közben közvetlen érintkezésbe kerültek. A HTLV-4 vírusnak egyelőre nem ismerjük a főemlősöket fertőző megfelelőjét, valószínűleg egy még felfedezésre váró STLV-vírus juthatott az egyik kameruni vadász vérébe.

Nem a HTLV-3 és a HTLV-4 az első, potenciális veszélyt jelentő majomvírusok, amelyeket sikerült emberben is kimutatni. Dr. Wolfe kutatócsoportja már 2004-ben talált egy SFV nevű retrovírust, szintén kameruni vadászok vérében. Az SFV eredetileg a csimpánzokat és a makákókat fertőzi meg, de az állatokkal való érintkezés során bejuthat az emberi szervezetbe is. Még erről a vírusról sem tudjuk, okoz-e betegséget, képes-e emberről emberre továbbterjedni.

A legjobb példa mégis az AIDS betegséget okozó HIV-vírus, az emberi immunelégtelenség vírusa. Ez ma már bizonyítottan a majmokat megbetegítő SIV-vírus közeli rokona. A molekuláris genetikai módszerekkel az is kimutatható, hogy a HIV egyik változatának, a HIV-2-nek "őse" nem más, mint a kormos mangábé nevű majmot megfertőző SIVsm elnevezésű kórokozó. A minták elemzése alapján meg lehet állapítani: a vírus legalább hat alkalommal ugrott át a mangábéról az emberre. Szintén genetikai elemzés alapján tudjuk, hogy a HIV másik változata, a HIV-1 vírus egy SIVcpz nevű, csimpánzokat megfertőző vírusváltozatból alakulhatott ki. De hogyan lehetne megelőzni a hasonló eseményeket?

Csak a jéghegy csúcsát látjuk

"Mintha csak a jéghegy csúcsát látnánk. Nagyon keveset tudunk a természetben megtalálható vírusokról" - mondta Dr. Wolfe. "Legalább már felismertük, mennyi ismeretlen veszély leselkedhet ránk. Biztosan sok olyan vírus bújik meg az állatokban, amelyek egyszer az emberi populációkba kerülhetnek, és nagy kárt okozhatnak. A tudománynak sajnos még nincs megfelelő eszköze arra, hogy gyorsan feltérképezhesse ezeket a vírusokat, és meghatározza, melyek veszélyesek közülük, vagy melyek tudnak az emberek között is elterjedni."

Ennek ellenére egy ilyen kis populációt vizsgálva a kutatók máris két új, majmoktól származó vírust találtak. Ez pedig azt jelenti, hogy a retrovírusok főemlősökről emberekre átterjedése nem is olyan ritka esemény, mint korábban gondoltuk. Talán a kutatási eredmények felhívják a figyelmet: nagyon fontos folyamatosan ellenőrizni az ilyen állatokkal érintkező közösségeket. Így talán esélyünk van megakadályozni a nagyobb járványok kialakulását, vagy legalább előre megjósolhatjuk kialakulásukat.

Tévedés azt hinni, a nagy járványok bölcsője feltétlenül Afrika, és csupán a főemlősök között élő kórokozók veszélyesek az emberre. Ékes példa erre a jelenlegi madárinfluenza. Az eddig megfertőződött emberek mindannyian állatoktól kapták el a vírust, amelyet valószínűleg a költöző vízi szárnyasok terjesztenek. A szakemberek attól tartanak, a madárinfluenza legveszélyesebb vírustörzse találkozhat az emberi influenza egyik változatával. A két vírus egyesüléséből olyan kórokozó jöhet létre, amely akár több millió ember életét is kioltó világjárványt okozhatna, ha nem sikerül megfelelő oltóanyagot kifejleszteni ellene.

Münz Márton