Ölősejtek és májbetegségek

Autoimmun-terápia alapja lehet egy különleges fehérvérsejt-típus, amely a májban az átlagosnál jóval nagyobb mennyiségben fordul elő.

A rágcsálókban és az emberben is a máj a legnagyobb önálló szerv, melynek fontos szerepe van az anyagcserében és immunrendszer működésében. A májba tápanyagokban gazdag vér áramlik a belek felől, amelyek nagyrészt itt kerülnek feldolgozásra, illetve raktározásra.

Ismert, hogy a májnak különleges fehérvérsejt-összetétele van, ami jelentősen különbözik az egyéb szövetekben, szervekben lévőktől. Ennek legvalószínűbb oka az, hogy a nagy mennyiségben jelenlévő idegen eredetű, de veszélytelen anyagok ellen ne alakuljon ki immunreakció (ún. tolerogén környezet). Ugyanakkor a máj belsejében lévő kamrarendszer (ún. szinuszok) nagy felülete, a fagocitáló (az anyagok bekebelezését végző) sejtek magas száma és a lelassult véráram miatt nagy a veszélye a különböző fertőzéseknek. A WHO adatai alapján a világnépesség 5%-a fertőzött hepatitis B, 3%-a pedig hepatitis C vírussal.

Az egészséges máj immunsejtjei között ezért nagy mennyiségben találhatók ún. természetes ölő T-sejtek (natural killer T cell - NKT cell). Míg más szervekben mennyiségük 1% alatti, addig a májban az összes limfocita (nyiroksejt) 30%-a NKT-sejt.

Időként azonban előfordul, hogy ezek a hatékonyan gyilkoló sejtek a szervezet saját sejtjei, szövetei ellen fordulnak (autoimmun reakció), és akut gyulladás alakulhat ki a májban, amely a májsejtek elhalásához és a kötőszövetek felszaporodásához vezethet.

A New York-i Egyetem kutatói a májban található NKT-sejtek tulajdonságait vizsgálták. Ehhez olyan egereket állítottak elő, amelyekben az NKT-sejtek felszínéről hiányzott egy jellemző receptorfehérje ("sejtfelszíni érzékelő"), a CXCR6. A receptort kódoló gén helyett egy medúza eredetű gént beépítve elérték, hogy ezek a sejtek egy fluoreszcens jelet adó fehérjét termeltek, így követni lehetett mozgásukat. Az eredeti és a genetikailag módosított típus egymás közötti szaporításával olyan egyedek is születtek, amelyekben az NKT-sejtek detektálhatóak voltak a fluoreszcens jel alapján, és megtalálható volt rajtuk a CXCR6 is.

A szövettani vizsgálatokból kiderült, hogy a májban a CXCR6-ot kifejező sejtek - melyek nagy része NKT-sejt - főleg a szinuszokban találhatók meg, szeparáltan a májsejtektől: a véredényben maradnak, nem úgy, mint általában a többi limfocita. Az állatok máját vizsgálva kimutatták, hogy ezek a sejtek alapállapotban teljesen véletlenszerűen mozognak, de ez a járőrözés aktiváció hatására megszűnik.

A CXCR6-hiányos egerekben megfigyelt NKT-sejtek is hasonló mozgást végeztek, tehát feltételezhető, hogy ennek a molekulának nincs alapvető szerepe a sejtek járőr-funkciójának kialakításában. Azonban ezekben az állatokban jóval kevesebb NKT-sejt volt májban (összehasonlítva azokkal, amelyek képesek voltak CXCR6-ot termelni), tehát e molekulának valószínűleg szerepe van az NKT-sejtek májban történő felhalmozódásában.

Hogyan segíti a molekula az NKT-sejtek felhalmozódását? Ennek többféle módja lehet: meghosszabbítja a sejtek életidejét, a májba történő vándorlásukat irányítja, vagy segíti osztódásukat. E három lehetőséget megvizsgálva kimutatták, hogy a csökket túlélés miatt van kevesebb sejt a CXCR6-hiányos állatokban.

Mint fent említettük, az autoimmun eredetű betegségek kialakításában alapvető szerepe van az NKT-sejteknek. A kutatók ezért feltételezték, hogy a CXCR6-hiányos egerek - a csökkent NKT-sejt aktivitás miatt - védettebbek lesznek ezekkel szemben. Ezt sikerült is bizonyítani: az erre irányuló vizsgálatok során a CXCR6-hiányos egerek csak kismértékben betegedtek meg.

***

Intravascular immune surveillance by CXCR6+ NKT cells patrolling liver sinusoids - Frederic Geissmann, Thomas O. Cameron, Stephane Sidobre, Natasha Manlongat, Mitchell Kronenberg, Michael L. Dustin, Dan R. Littman; PloS Biology 2005 April Vol. 3 Issue 4