Andrew Newberg, a University of Pennsylvania radiológusa szélesebb körben vizsgálódott, olyan emberek között, akik különböző spirituális tevékenységeket végeznek. Az agyműködést valós időben vizsgálva különböző térképeket kapott arról, hogy a különböző gyakorlatok hogyan befolyásolják az idegi folyamatokat. "Kiderült, hogy az agyban egy egész, bonyolult hálózat létezik, és attól függően, hogy milyen módon gyakorolja a vallást valaki, különböző területek aktiválódnak - például tibeti buddhista meditáció közben, a katolikus apácák imája idején vagy transzcendentális meditáció alatt."
Newberg az univerzummal való egybeolvadás vallásos élményének idegrendszeri hátterét magyarázza: a vérnyomás leesik a fali lebenyben, vagyis az agynak abban a részében, amely önképünket segít létrehozni, fenntartani. Ez a kritikus pont - mondja Newberg. "Úgy tűnik, ha a fali lebenybe nem jut érzékelhető információ, akkor még mindig próbálja fenntartani a személyiségtudatot, de nem kap hozzá adatokat. Ha ez tökéletesen sikerül, akkor létrejön az univerzummal való teljes egység érzete."
Newberget az ateisták kritizálják a legvehemensebben azért, hogy spirituális élményekben vájkál. "Az emberek azt szeretnék, ha megmondanám, hogy van-e Isten vagy nincs. Ezek a kísérletek nem adnak erre választ. Ha megvizsgálok egy apácát, amikor ő Isten közelében tudja magát, meg tudom mondani, mi megy végbe az agyában, de nem tudom, hogy közben ott van-e Isten." A vallásos csoportok azt mondják, hogy a vallásos ember nemcsak extrém, felfokozott idegrendszeri állapotokban él. Ezt Newberg is elismeri, de az intenzíven vallásos világú embereket könnyebb tanulmányozni.
Amíg a neurológusok megpróbálják felderíteni a vallásos élmények hátterét, mások már azon gondolkodnak, hogy mire lehet ezt a tudást használni. Todd Murphy és Michael Persinger, a Laurentian University tudósai olyan eszközöket próbálnak kifejleszteni, amelyek könnyen juttatják az agyat vallásos állapotba. Mások a spiritualitást elősegítő drogokon gondolkodnak, ami persze nem lenne új dolog, csak éppen tudományosan hoznák létre azt, amit a sámánok évszázadok óta tudnak.
"A tudósok általában hangsúlyozzák, hogy ők csak tanulmányozni akarják a vallást, nem pedig megdönteni. Bármit is sikerül fölfedezniük, a tömegek vallásos hite változatlanul folytatódik. Amerikában a mormon és szcientológiai egyház fejlődik a leggyorsabban, míg a világ más részein a fundamentalista vallások adnak érthető képet a világról. Az lehet, hogy a neurológia leírja a hit mögötti tudatállapotokat, de egyébként a tudomány semmilyen módon nem veszélyezteti a feltétel nélküli vallásos hit létezését" - mondja Boyer.