Hitre születtünk - vallásos agyak vizsgálata

Miért maradt a vallás ennyire megingathatatlan modern világunkban is, miközben a tudomány egyre-másra tárja fel a betegségek és természeti jelenségek okait, és egyre közelebb jut az Univerzum megismeréséhez?

Vannak olyan tudósok is, akik az előbb említettekkel ellentétben biológiai magyarázatot keresnek a vallásos élmény létrejöttére. Sok tanulmány próbálja ezt a kérdést megválaszolni olyan emberek vizsgálatán keresztül, akik speciális betegségük vagy tudatállapotuk miatt különösen fogékonyak olyan intenzív tapasztalatokra, amelyek látomásos Isten-élményként fogalmazódnak meg bennük.

A San Diegó-i University of California Ramachandran nevű neurológusa észrevette, hogy a halántéklebeny epilepsziájában szenvedő betegek körülbelül negyede mélyen megrázó vallásos élményekről számol be. "Azt mondták, hogy Isten jelenlétét érezték, vagy hirtelen megértették az egész kozmosz értelmét. Ezek az élmények mindig roham közben jelentkeztek, de olyan enyhe rohamok esetében is, amelyeket csak az érzékeny elektroencefalogram mutatott ki. A rohamok között ezek a betegek az Istenről való gondolkodásban merültek el."

Ramachandran háromféle magyarázatot adott arra, hogy az epilepsziás betegek miért ilyen érzékenyek a vallásos élményekre. Az első, hogy a roham által előidézett érzelmek egyszerűen 'túlcsordulnak', és a betegek ezt úgy dolgozzák fel, mintha valami különösen spirituális dolog történt volna velük. A második lehetőség az, hogy a roham arra készteti a bal féltekét, hogy a látszólag megmagyarázhatatlan érzelmekhez 'mesét költsön'. A bal félteke 'mesélő' képessége nem ismeretlen a neurológusok számára. Harmadikként pedig felmerül az a magyarázat, hogy a roham ideje alatt "leáll" az agynak az amygdala nevű része, amely többek között azért felelős, hogy különbséget tudjunk tenni a fontos és a lényegtelen dolgok között.

Ramachandran úgy döntött, hogy néhány pácienst galvanikus bőrreakcióval tesztel. A bőr elektromos vezetőképességében bekövetkező apró változásokat két elektróda érzékeli, tulajdonképpen ez az izzadás közvetett mérése. A legtöbb embernek nő a vezetőképessége, ha brutális, szexuális képeket vagy szövegeket mutatnak neki. Ezzel ellentétben az epilepsziás betegekre semmilyen hatással nem voltak ezek a szavak és képek, viszont a vallásos ikonok és az "isten" szó igen intenzív reakciót váltottak ki. Mivel a kutatás csak néhány betegre terjedt ki, nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni, de ha az eredmények a későbbi próbákat is kiállják, akkor ki lehet mondani: a halántéklebeny rohamai felerősítenek bizonyos idegpályákat, amelyek az amygdalához vezetnek, ezáltal olyan dolgoknak is jelentőséget tulajdonítanak ezek a betegek, amelyek egyébként lényegtelennek tűnnek. Ha ezek az idegpályák felerősödnek, válogatás nélkül minden nagy jelentőségre tesz szert, ami végül egy vallásos élményhez hasonló állapotba juttatja a pácienst. "Ha pedig szelektív módon képesek vagyunk csak a vallásos élményt erősíteni, az azt is jelenti, hogy létezik olyan idegpálya, amely az istenhitért felelős. Isten-modul ugyan nincs az agyunkban, de a vallásos hitért külön idegpályák felelősek" - mondja Ramachandran.