Klímaváltozás: tervek és gondok Kiotó után

Alig lépett érvénybe a Kiotói Jegyzőkönyv, a kiotói folyamat mellett elkötelezett országok vezetői már azon gondolkodnak, hogyan lehetne jóval radikálisabb szabályozással csökkenteni az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházgázok mennyiségét. A jövőre vonatkozó tervek grandiózusak, ugyanakkor a jelenlegi vállalások teljesítése is jelentős problémákat vet fel.

2001-et követően az Egyesült Államokat - mint a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátóját - a legfőbb környezetszennyező minősítették. A fokozott nemzetközi nyomás is hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi években mind szövetségi szinten, mind a tagállamok szintjén jelentős környezetvédelmi intézkedések születtek.

Kormányzati források szerint eddig 5,8 milliárd dollárt költöttek olyan programok megvalósítására, amelyek széles körben ösztönzik és népszerűsítik a megújuló energiaforrások használatát, és támogatják a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló kutatásokat. Szövetségi szinten jelenleg is érvényben van olyan törvény, mely szerint 500 dolláros adócsökkentést lehet igénybe venni hibridüzemű autó vagy teherautó vásárlása esetén. Ez az összeg 2007-ig átlagosan 1000 dollárra emelkedik (a napokban kerül a szenátus elé az a módosítási javaslat, amely ezt 600-4000 dollár közötti összegre emelné, típustól függően).

A közelmúltban került a szenátus elé a légkörvédelmi törvény, amely szenvedélyes vitákat váltott ki. Demokrata és republikánus szenátorok egy csoportja együttesen tett javaslatot az ország szennyezőanyag kibocsátásának 80%-os csökkentésére. A javaslat egyelőre kisebbségben maradt, de a közös fellépés jól mutatja a változó politikai hozzáállást.

Egyes tagállamok már jelenleg is jelentős lépéseket tettek szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentése érdekében. Közel 40 tagállam saját éghajlatvédelmi tervet készített. 18 tagállam olyan szabályozási rendszerrel és energetikai előírásokkal rendelkezik, amelyben vállalják, hogy a széntüzelésű erőművekben előállított energiát megújuló energiaforrásokkal pótolják. Az északkeleti partvidék kilenc tagállama ennél is tovább ment: terveikben szerepel, hogy a kiotói szabályozási és szennyezőanyag-kereskedelmi elvekhez hasonló rendszert vezetnek be.