Olvad az örök fagy birodalma

Vágólapra másolva!
Megroggyant házak, beszakadt utak, eltört csővezetékek, erősödő lejtőpusztulás és mind gyakoribbá váló talajfolyás jelzi, a pólusok jégvilágában tapasztalt felmelegedés nem kíméli a sarkkörök vidékén fekvő szárazföldek területét sem.
Vágólapra másolva!

Normál körülmények között a permafrost "aktív része" lassan, fokozatosan olvad fel, így az olvadékvíznek van ideje elfolyni vagy elpárologni. A magasabb hőmérséklet miatti intenzív felmelegedés esetében ez a folyamat jóval gyorsabban játszódik le. Az "aktív réteg" egésze hirtelen felolvad és a felhalmozódó olvadékvíz egy olyan síkos felületet képez a permafrost felső határán, amelyen a fölötte lévő kőzet- és talajréteg könnyedén megcsúszik. Így a már kevésbé meredek lejtőket is veszélyeztetik az olvadásból eredő talajmozgások.

Az ottawai egyetem kutatói, a kanadai Ellesmere-szigeten végzett vizsgálataik alapján arra a következtetésre jutottak, mely szerint az egyre melegebb hőmérsékleti értékek és a napsütéses napok számának növekedése együttesen okozza, hogy az utóbbi 25 évben nagyságrendileg megemelkedett a területen az olyan természeti események száma és intenzitása, mint a földcsuszamlásoké és talajfolyásoké. A norvégiai Svalbard-ban végzett kutatófúrások adatai azt mutatják, hogy a permafrost hőmérséklete az elmúlt egy évtized alatt 0,4 Celsius-fokot emelkedett, négyszer annyit, mint az elmúlt évszázadban. A felmelegedési tendencia pedig a jövőben várhatóan folytatódni vagy éppen fokozódni fog. Ezzel párhuzamosan a megfagyott föld felolvadó "aktív rétege" is mélyebbre szállt. A mérések szerint jelenlegi vastagsága 50-60 centiméter között változik, amely tovább növeli a talajmozgások kockázatát. Jelenleg a Global Terrestrial Network for Permafrost (GTNP) program feladata feltárni és összegezni azokat a folyamatokat, amelyek a periglaciális területen világszerte lejátszódnak. (Európában a Permafrost and Climate in Europe: Pace program kíséri nyomon a változásokat.) A tudósok az állandóan fagyott föld intenzív olvadásáért a globális felmelegedést okolják. Szerintük, ahogy a levegő hőmérséklete emelkedik, úgy olvad fel a megfagyott altalaj is.

Az állandóan fagyott föld felolvadásának azonban vannak kevésbé látványos, annál inkább veszélyt rejtő következményei is. Jelenleg a permafrost jege jelentős légköri és szerves széntárolóként működik. Olvadás esetén az itt raktározott szén-dioxid és metán felszabadulhat, és a légkörbe jutván tovább erősítheti az üvegházhatás következményeit, és fokozhatja a globális felmelegedést.

A kutatók becslései szerint a Föld megkötött széndioxid-készletének negyede a permafrost régió, ezen belül 14%-a az Északi-sark jegében van felhalmozva. A jövő dönti el, hogy a terület bolygónk egyik legnagyobb széndioxid-tárolója marad-e, vagy maga is jelentős kibocsátóvá válik.

Ladányi László