Óriási bajban a kínai nagyvárosok

Vágólapra másolva!
Kína a városainak modernizálása és jövőbe repítése érdekében gigantikus mennyiségű betont használt fel az építkezések során. Most a cement robbanásszerű növekedésével kialakult függőség brutális árát fizettetik meg az itt élőkkel.
Vágólapra másolva!

Nagyon úgy tűnik, hogy Kína megapoliszainak már nincs hova fejlődnie, látszólag saját sikerük áldozatai lettek, és most már a romlás jelei is megfigyelhetőek. Egy friss tanulmány szerint az ország lakosságának nagy része olyan nagyvárosokban él, amelyek évente több mint 3 millimétert süllyednek. Egyes területek pedig, mint például Peking, évente több mint 45 milimétert is. 

A kutatók előrejelzése szerint 2120-ra Kína tengerparti területének mintegy negyede a tengerszint alá süllyedhet.

 

kína, felhőkarcoló, épület
A kép csak illusztráció
Fotó: NurPhoto / NurPhoto via Getty Images/worker

Bár a süllyedésnek számos oka van, a kutatók a városok túlzottan gyors ütemű fejlődését jelölték meg, mint az egyik legfőbb bűnöst. De emellett kárt okozott még a városi lakosság eltartásához szükséges hatalmas mennyiségű talajvízkivétel, valamint az épületek és a városi infrastruktúra súlya is. Egy másik New York-i hasonló kutatás pedig megállapította, hogy a város felhőkarcolóinak alapanyagául szolgáló brutális súlyú beton, üveg és acél - ez becslések szerint 762 millió tonna - szintén hozzájárult a talajszint süllyedéséhez. Van azonban egy alapanyag, ami minden másnál nagyobb mértékű kárt okozott: ez nem más, mint a beton, amely a víz után a második leggyakrabban használt anyag a Földön.

A 21. század első 15 évében Kínában zajlott le a globális urbanizáció mintegy fele! 

Lakóépületek, repülőterek, utak, vízellátás, hulladékkezelés, erőművek és sok más épült meg elképesztő sebességgel ebben az országban. Kína évente közel kétmilliárd négyzetméternyi alapterülettel bővíti városait - ami egy London méretű városi terület létrehozásának felel meg.

A kép csak illusztráció
Fotó: MU YU / Xinhua via AFP/cn

Az építkezések hatalmas mennyiségű betont, homokot, kavicsot, vizet és cementet igényelnek. A világ teljes, évi 4,1 milliárd tonnás cementtermelésének valamivel több mint fele (52 százalékot) ma is Kínához kötődik. A Kínában előállított cementből csak keveset exportálnak. A becslések szerint 2020-ban az ország 2,4 milliárd tonna cementet használt fel, ami 23-szorosa az USA-ban ugyanebben az évben felhasznált mennyiségnek.

Az utóbbi időben azonban lassulni látszik Kína betonboom-ja, ahogy a fogyasztás és a termelés szinje is csökkent, ahogy az ingatlanfejlesztésbe történő beruházások is visszaestek. Ettől függetlenül a kínai építőipar üteme továbbra is jelentős mértékben túlszárnyalja a világ bármely más országának ütemét. 

image

Mi lesz tehát Kína építési boomjának öröksége? Kína folyamatosan növekvő gazdasága jelentős mértékben függ a gyáraktól, irodai munkahelyektől, sőt még az otthonoktól is - de ennek hatalmas környezetvédelmi ára, környezeti költsége van!

Kína betonfüggősége viszonylag új keletű jelenség. Évezredeken át a fa volt a nemzet fő építőanyaga. Hosszú ideig elég mennyiségben sikerült fát és acélt az országba hozni, de az 1949-es kommunista hatalomátvétel után az importot leállították. Ekkor a kínai mérnököknek és tervezőknek ki kellett találniuk, hogyan lehet e két anyag nélkül építkezni. A megoldás a beton lett. 1990-től egészen 2015-ig Kína cementtermelése drámaian növekedett.

 1998-ban mintegy 536 millió tonna cementet gyártottak, 2023-ban pedig már 2,022 milliárd tonnányit.

 A beton felhasználása melletti érv volt, hogy korábban fenntartható anyagnak számított, amely elkerülte az árvizekhez vezető erdőirtást, ma már azonban sokkal problematikusabb erőforrásnak számít.

Amikor mészkő és agyag keverékét felmelegítik (általában fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával), melléktermékként szén-dioxid (CO2) szabadul fel. Tehát a mesterséges és káros szén-dioxid kibocsátásnak mintegy 8 százaléka ma már a cementiparból származik. Valójában 1990 óta Kína felelős a cementgyártás globális növekedésének 74 százalékáért, az ehhez köthető szén-dioxid kibocsátása 2019-re elérte a 818 millió tonnát. Aggodalomra ad okot, hogy ezek a számok a közeljövőben várhatőan tovább fognak nőni. 2050-re a folytatódó urbanizáció, különösen a fejlődő országokban, a 2020-as szinthez képest várhatóan 12 - 33 százalékkal fogja növelni a cement iránti keresletet. 

A városi terjeszkedés nemcsak az élőhelyek és a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezethet, de a rossz tervezés és a nem megfelelő vízelvezetés az árvízeket is súlyosbíthatja. Ha az eső nem tud gyorsan elszivárogni, az növelheti a hirtelen áradások kockázatát.