Sötét energia, új gének, űrhajó-katasztrófa - 2003 legfontosabb eseményei a tudományban

A DNS 50. születésnapjának ünnepi évében gőzerővel folytatódott a "génhalászat", miközben véglegesítették az emberi genetikai állomány térképét. Új bizonyítékok "bebetonozták" a Világegyetemet uraló sötét energia létezését, de a csillagászat és űrkutatás szerelmesei - lassan felocsúdva a Columbia elvesztése okozta sokkból - már a nagy Mars-invázióra készülnek.

A Columbia a tizenhat napos kutatási program maradéktalan befejezése után, február 1-jén robbant fel Texas felett, amikor már a Föld légkörében haladt, leszálláshoz készülve. A szerencsétlenség következtében a fedélzeten tartózkodó hét űrhajós életét vesztette. A katasztrófa körülményeit vizsgáló független bizottság (Columbia Accident Investigation Board) rendkívül kemény bírálatokat megfogalmazó jelentésében egyebek között hivatalosan is megállapította: a start során a külső üzemanyagtartály szigetelésének egy levált darabja nekiütközött a Columbia bal oldali szárnyának, és olyan súlyosan megsértette annak hővédő pajzsát, hogy azon egy negyven centiméteres lyuk keletkezett. A lyukon keresztül forró gáz, illetve levegő áramlott be az űrrepülőgép szárnyának belsejébe, szétégette annak szerkezetét, és ez okozta a katasztrófát.

A bizottság összesen 29 ajánlást fogalmazott meg annak érdekében, hogy az űrrepülőgép-program folytatásakor elkerülhetők legyenek a Columbia szerencsétlenségéhez hasonló katasztrófák.

A közvélemény nagy része és a szakértők is egyetértenek abban, hogy a Columbia űrrepülőgép katasztrófája ellenére az Egyesült Államoknak folytatnia kell az emberes űrrepüléseket, többek között azért, mert a sok milliárd dollárba kerülő Nemzetközi Űrállomás építése és üzemeltetése nem kerülhet veszélybe. Egy űrrepülőgépes küldetés során mindig fennáll a katasztrófa lehetősége, s az űrhajósok még ma is olyan úttörők, akik életüket kockáztatják minden repülésnél. A Columbia tragédiájából azonban sokat tanult a NASA, és saját szakemberei, valamint a független vizsgálóbizottság ajánlásait figyelembe véve számos, a biztonságot növelő új megoldást vezet be. A főbb pontok a következők:

• nem lesz éjszakai start; a felszállás csak világosban történhet, hogy a videofelvételeken minél tisztábban rögzíthessék a start során bekövetkező esetleges rendellenességeket;
• jelentős szerkezeti változtatások lesznek a fő hajtóanyagtartályon, hogy megelőzzék a szigetelésdarabok leválását a start során;
• olyan módszereket fejlesztenek ki, amelyek segítségével az űrhajósok a pályára állás után könnyen és gyorsan kijavíthatják a gép esetleges sérüléseit.

A Columbia tragédiája után az Atlantis űrrepülőgép száll fel először, várhatóan 2004-ben. Az Atlantis útja kulcsfontosságú küldetés lesz - nem csupán lélektani értelemben, de azért is, mert a NASA már tesztelni fogja a biztonságot növelő új megoldásokat. A Nemzetközi Űrállomás építése egyelőre szünetel, üzemeltetését orosz űrhajók biztosítják.