Hír és reklám, két cukorral

Vágólapra másolva!
Nem könnyű összehasonlítani a reggeli műsorok nézettségét, hiszen a Nap-kelte már hat előtt kezd és kilencig tart, a Reggeli hattól tízig üzemel, a Mokka pedig héttől kilencig informálja vagy szórakoztatja a nézőt. Abban a két órában, amikor egyszerre futnak, a két csatornán (m1, m2) érkező Nap-kelte a nyerő, de a kereskedelmi célcsoportban ezt a műsort még az RTL Klub Reggeli-je is megveri - a fiataloknál egyértelmű nyertes a Mokka. Hogy ez pénzben mit jelent? Megkérdeztük Sárosi Istvánt, a TV2 értékesítési igazgatóját, Dr. Sámson Annát, a Naptévé kereskedelmi főigazgatóját és Ur Frigyest, az R-Time piackutatási csoportvezetőjét.
Vágólapra másolva!

A közönségmérés: a vizsgálatot végző AGB Nielsen Médiakutató Kft. 840, reprezentatív mintavétellel kiválasztott háztartásba vezette be a nézőmérő rendszert. A vizsgálat így körülbelül 2200, televízióval rendelkező háztartásban lakó, 4 éven felüli személy nézettségi adatainak feldolgozását teszi lehetővé.

A nézőmérő rendszer több berendezésből áll. A tévékbe külön beszerelt detektoregység érzékeli a készülék ki- és bekapcsolását (az éppen nézett frekvenciát), a tévénézés időtartamát, valamint az éppen televíziót néző személyt is beazonosítja . A detektort összekötik a tévé tetején elhelyezett kijelzővel, amelyen a családtagok saját nyomógombjaikkal beállíthatják, hogy melyikük nézi éppen a televíziót. Az AGB Nielsen Médiakutató Kft. minden éjjel telefonvonalon hívja le a nézettségi adatokat a családoknál elhelyezett adattároló egységekből.

Főműsoridő: A fenti adatsorokban a 19-23 óra közötti műsorsávot jelenti.

AGB Nielsen: Az AGB-csoport tulajdonában lévő leányvállalat 1994-ben építette ki Magyarországon műszeres közönségmérő rendszerét. (A televíziózás gyors terjedésének idejétől, a 60-as évektől kezdve a nézettséget úgynevezett naplós módszerrel mérték: a vizsgálatban részt vevők egy füzetben vezették, hogy mikor néztek tévét vagy hallgattak rádiót.)

Magyarországon jelenleg csak az AGB Nielsen Médiakutató Kft. méri rendszeresen a televíziók nézettségét. Más országokban szintén általában egy cég uralja a piacot, amit a vállalkozás költségei mellett a hiteles adatok követelménye is magyaráz. Ha párhuzamosan több cég mérné a nézettséget egy piacon, nehezebben lehetne mindenki által elfogadott eredményre jutni. A cél az, hogy a televíziós társaságok és a reklámozók egy független forrás segítségével ellenőrizhessék a műsorok népszerűségét, mely kritériumnak az AGB Hungary szolgáltatása megfelel.

AMR: nézettség; egy műsor közönségének egy átlagos percre jutó száma.

AMR%: egy műsor vagy csatorna közönségének egy átlagos percre jutó százalékos aránya a vizsgált csoporton belül; ilyen szám a fenti adatsorban nem szerepel. Ez az adat az összes csoporttagot figyelembe veszi, azokat is, akik az adott időben nem néznek tévét. Az AMR% így alacsonyabb, mint a SHR%, mert utóbbi csak a vizsgált csoport éppen tévéző tagjait méri fel.

SHR: share, magyarul közönségarány vagy részesedés; ez a százalékszám azt mutatja, hogy az éppen tévénézők hány százaléka nézte az adott műsort.

2007 januárjában sajtótájékoztatón mutatta be a Szonda Ipsos a térségben először nálunk alkalmazott tévés, minőségi nézettségmérési rendszerét. Az MTV megbízására készült, hatékonyabb reklámozást elősegítő módszer kiegészítheti, de nem pótolja az itthon 1994-ben indult műszeres mérést. Nagy a tét: a bő hetvenmilliárdos tévés reklámpiacon nagy felfordulás nem várható a közeljövőben, de az új mérések következtében változhatnak az arányok. Bővebben...