Az iPad és leendő gyilkosai - nagy tabletteszt

Már közel sem az iPad az egyetlen táblagép a piacon, egy sor rivális próbálja letaszítani az Apple tabletjét képzeletbeli trónjáról. Elég-e egy hétcolos képernyő? Lehet-e élni Flash nélkül? Forradalmi az új Android? Cikkünkből megtudhatja: kipróbáltuk az összes említésre méltó riválisát.

Erről a tabletről az egykori UMPC-k, vagyis Windows XP-t futtató érintőképernyős laptopok jutottak eszünkbe. A helyzet most is hasonló: a hardveres technológia adott, az androidos tabletszoftver adott, csináljuk! De valahogy mégsem áll össze az egész. A Xoom már kívülről is olyan, mint egy tabletbe tömörített laptop, az anyagai, az illesztései is ezt idézik.

Motorola Xoom - naprakész, de nem kiforrott

Sajnos a szélesvásznú képarányú, tízcolos érintőképernyő köré épített gép emiatt pont nem hozza azt, amit a tablettől várnánk: a szabadságot. Míg egy iPaddel a kanapén ülve, fekve vagy teát kortyolgatva is kényelmesen lehet böngészni, a Xoom erre nem igazán alkalmas. Ahhoz, hogy hordozzuk, nehéz, és kicsit bumfordi is, fogni pedig csak széltében kényelmes, hosszában máris könnyen kibillen a kézből, nem is beszélve arról, mekkora kín fekve a fejünk fölött tartani a 730 grammos, vagyis a riválisainál jóval nehezebb készüléket.

Az Android kifejezetten táblagépekre fejlesztett változata, a Honeycomb futurisztikus kezelőfelülete elsőre tetszett, de tartósabb használatot követően kimutatta a foga fehérjét. Az új szoftvert futtató gépeken már nincsenek fizikai gombok, csak a képernyő alján megjelenő virtuális billentyűk, ráadásul az alapvető rendszerfunkciókat szétszórták a képernyő négy sarkában, így az ember keze folyton ide-oda cikázik. A Honeycomb kezelése kissé a Windowséra emlékeztet, a szoftverergonómiával foglalkozó kollégákat itt sem engedték be az összes meetingre. Vannak azért előnyei is az új Androidnak, a korábbi verzióikban igencsak esetlen alapszoftvereket (levelezés, chat, böngésző, naptár, címjegyzék) kijavították, a többi újításnak azonban csak később vesszük majd hasznát, ha már nagyobb számban készülnek kifejezetten Honeycombra szánt appok. Az alig párhetes szoftver tehet arról is, hogy egyelőre még nincs a rendszerben magyar nyelvi támogatás, amiből talán a hosszú ő és ű hiánya a legkínosabb.

Nagy és erős a Motorola Xoom

A Xoomon érződik az erős hardver, alapvetően gyorsan reagál az ujjbeggyel kiadott parancsokra, bár néha a szoftverek azért lomhábbak, mint kellene. A beépített böngésző például nagyon lassan, szaggatva görget, vagy hoz be komplikáltabb, például beágyazott videókat, játékokat tartalmazó oldalakat. A duplaklikkel előhívható zoom, ami az iPaden szépen benagyítja a kiszemelt szövegelemet, hasábot, a Xoomon alig akar működni.

A flashes tartalmak még lassabban töltődnek, mint a "rendes" webes tartalmak, amikor engedélyeznünk kell a plugin hozzáférését a kamerához, mikrofonhoz, az erre felszólító felugró ablak rossz helyen, aránytalanul nagyban jelenik meg, a lejátszás, főleg streamelt tartalmaknál sokszor darabos, vagy lassabb, mint PC-n, és a flashes videoablakok kezelőfelületét, a hangerőszabályzót, a tekerést sem lehet rendesen használni, mert vagy túl kicsi, vagy lassan reagál a virtuális kezelőfelület. Ezek tükrében nem csodálkozunk azon, hogy Steve Jobs és az Apple is idegenkedik a technológia táblagépeken való alkalmazásától.

Jobb tehát ilyen célra a letölthető app - gondolhatnánk, de az Android Marketen újabb meglepetés fogadja a felhasználót: a katalógusban nem különböztetik meg feltűnően a táblagépre és az okostelefonra készültt appokat. Ha nem a megfelelő szoftvert töltjük le, az nem tölti ki a képernyőt, hanem csak a közepén nyílik meg egy okosmobilnyi, itt miniatűr ablakban.

A Xoom kijelzője egyébként szép, a beépített hangszórók hangminősége viszont csapnivaló, és rossz helyen is vannak: a hátlapból szól a hang, vagyis könnyű lefogni őket. A beépített kamerák képminősége annak ellenére csapnivaló, hogy a hátlapi fő kamera 5 megapixeles és 720p felbontású HD-videókat is tud rögzíteni. Legfeljebb vészhelyzetben, chateléshez érdemes használni. A hardver tervezőinek figyelmét nem kerülte el egy fontos részlet: a géphez jó hosszú, vagy másfél méteres - nem mértem le - töltőzsinór jár, így konnektorból is kényelmesen használható.

Verdikt: A Motorola Xoomon nagyon erősen érződik, hogy gyártója muszájból készítette. A táblagép becsületes iparosmunka lett - hiszen egyébként szép és gyors -, de hiányzik mögüle a koncepció. Hiába fut a gépen a legújabb Android, a rendszeren érződik a kiforratlanság. Kinek ajánlható? Azoknak, akik nem riadnak vissza a frissítések és rendszert okosító segédek telepítésétől, és van türelmük kivárni azt is, amíg a Google új táblagépes szoftvere minden téren kiforrja magát - cserébe olyan hardvert kapnak, ami egy év múlva sem lesz elavult.

A cikk nem ért véget, lapozzon! Már csak az iPad 2 van hátra.