Földfelszíni digitális televíziós műsorszórás

Az analóg technológiához képest számos előnnyel jár a digitalis műsorszórás. A tervek szerint Magyarországon 2004-ben indulhat, majd 2012 után teljes egészében felválthatja analóg társát a digitalis adás.

A DVB-T, azaz a digitális földfelszíni műsorszórás műszaki kialakításának köszönhetően nagyobb műsorválasztékot, kiváló minőséget és megbízható vételt biztosít a nézők számára. A DVB-T emellett olyan "jövőbiztos" rendszer, amely új piaci és üzleti lehetőségeket képes teremteni, általános bevezetése pedig lehetővé teszi a lefoglalt frekvenciák felszabadítását az új típusú szolgáltatások számára.

A digitális műsorszórás előnyei között megemlíthető, hogy sokkal hatékonyabban képes kihasználni a rendelkezésre álló frekvencia-spektrumot, vagyis egy szokásos analóg televíziós csatornában 4-6 kiváló minőségű műsor átvitelére kínál lehetőséget, illetve a szolgáltató igényeitől függően egyszerűen megoldható a lényegesen jobb felbontású HDTV-minőség bevezetése is. Az előbbiből egyértelműen következik, hogy többszörösére növelhető a programok száma, illetve frekvenciasávok szabadíthatók fel más szolgáltatók számára. További előny, hogy lehetőség van egyfrekvenciás (SFN) adóhálózat kiépítésére, ami azt jelenti, hogy a frekvenciakészlet gazdaságos hasznosítása érdekében egy-egy műsorcsomagot minden adóállomás és átjátszóállomás azonos frekvencián sugározhat. (Mint tudjuk, az analóg sugárzásban ez nem lehetséges, így pl. az M1–et más sávon sugározza a Budapest és más sávon a pécsi adó, így egy műsor is - országos szinten - több csatornát foglal.) A DVB-T hálózat kiépítése egyes elemzések szerint olcsóbb, mint a kábelhálózaté, ráadásul a DVB-T hálózat a meglévő analóg infrastruktúrára is rátelepíthető. Tény, hogy azonos lefedési területet feltételezve a valós beruházási költségek - a műholdas, illetve kábeles verzióval szemben - a DVB-T esetében a legkisebbek.

A törvények szabta "egészséges" piaci versenyben - mint minden egyéb szegmens - a műsorszolgáltatás is a felhasználók kegyeiért küzd, vagyis elképzelhetetlen lenne olyan technológia széles körű bevezetése, amely közvetlen előnyei révén nem motiválja a felhasználókat arra, hogy pénzt áldozzanak elérésének lehetőségére. A DVB-T természetesen a felhasználói oldal szempontjából is számos előnnyel rendelkezik. Ezek között talán a leglényegesebb a kifogástalan és zajmentes képminőség, amely feledteti a szellemkép, a villódzás és a színtorzulás jól ismert jelenségeit, illetve a CD-minőségű sztereó, Dolby Surround vagy többnyelvű kísérőhang.

A digitális technológia nyújtotta kényelmi szolgáltatások között megemlíthető az intelligens kezelhetőség, amely lehetővé teszi, hogy a néző menülistából válassza ki a nézni kívánt programot akár a műsor neve vagy fajtája alapján. A műsorcsomagban a kép- és hangjelek mellett a filmek címének, közvetítési idejének és egyéb kísérőinformációknak a továbbítására is lehetőség van. Emellett a DVB-T kötetlen vételi helyeket garantál, mivel az egyes vevőkészülékek nem igényelnek tetőantennát, csak egy rövid, kb. 10 cm-es botantennát, amelynek segítségével kiváló és szellemképmentes lesz a vétel, bárhol is legyünk. Hatalmas előny lehet a mobilitás, vagyis a néző ülhet akár vonaton, akár az autópályán száguldó autóban, mindig tökéletes képminőséget élvezhet. Értéknövelt szolgáltatásként lehetőség nyílik az interaktivitás kialakítására is, azaz a visszirányú kapcsolat felépítésével - ez lehet mobil- vagy vezetékes telefon - igénybe vehetők olyan interaktív szolgáltatások, mint például az internet.

A szolgáltatói oldalon jelentkező előnyök közül elsőként kiemelném a nagyobb lefedettséget, amely növelheti az országosan fogható programok számát. A feltételes hozzáférésű műsorátvitel lehetőséget kínál arra, hogy a digitális jelekhez hatékony titkosítást rendeljenek, így megoldható a nézők igény szerinti kiszolgálása, illetve a tartalom hatékony védelme. A programszám jelentős növekedése állandó reklámcsatornák indítására is alkalmas, amelyek akár mobilvétellel - autóban vagy tömegközlekedési eszközökön - is elérhetők. Sok más mellett a DVB-T alkalmas nagy sebességű adatátvitelre, címezhető adatszórásra, továbbá interaktív, multimédiás és távoktatási alkalmazásokra egyaránt.

Összefoglalóan tehát a DVB-T előnyei megkérdőjelezhetetlenek, így csupán a fizetőképes kereslet megjelenésén múlik széles körű elterjedésének ideje. Ehhez pedig valamely félnek mindenképpen lépni kell, mivel ha a felhasználók nem áldoznak pénzt a jobb minőségre, akkor a szolgáltatóknak nem lesz érdeke a digitális adóhálózat kiépítése, a szolgáltatók pedig nem kötelezhetik önkényesen a felhasználóikat a számukra is költségeket jelentő áttérésre, az pedig nyilvánvalónak tűnik, hogy a költségeket nem fogják helyettünk felvállalni.