Techtrendek 2003-ban

Moziszerű játékok, csökkenő árú laposképernyők, egyre erősebb processzorok, szélessávú internet: csak néhány kulcsszó az idei év technológiai vonulataiból. Ezeket vettük górcső alá.

2002 a búsuló IT-befektetők éve volt. Az idén azonban újra felcsillannak a szemek, ahogy egyre több szó esik a vezeték nélküli hálózatokban rejlő lehetőségekről. Bár a kábelszekrények ettől még nem fognak kiürülni (a Gigabit Ethernet, sőt a 10 Gigabit Ethernet is itt ólálkodik a kertek alatt), egyértelműnek látszik, hogy a mobiltelefonok példáját követve a számítógép-hálózatok fejlődése is a mikrohullámú rádiókapcsolatok útjára lépett.

Európában is itt a Wi-Fi (drótnélküli Ethernet)

Sok éves makacs ellenállás után úgy tűnik, Európa is megadja magát a Wi-Fi-nek. Az "eredeti" Wi-Fi (IEEE 802.11) utódjaként elterjedt (és általában csak Wi-Fi-ként emlegetett) szabvány, a 802.11b, már több országban is mindennapi realitás, de 11 Mbit/s-os sávszélessége bővítésre szorul. A májusban elfogadásra kerülő 54 Mbit/s-os "új" Wi-Fi (802.11g) éppen ezt a célt szolgálja, és természetesen kompatibilis lesz a 802.11b-vel. Így annak azzal a hátrányával is, hogy a zsúfolt 2,4 GHz-es tartományban üzemel, ahol pl. a drótnélküli telefonok egy része, sőt a Bluetooth is, vagy olyan, adatátviteli hálózatokban eddig keveset használt berendezések, mint a mikrohullámú sütők...

De itt van a 802.11b-vel egyidős, azzal egyáltalán nem kompatibilis, és egyelőre nem is túl elterjedt Wi-Fi5 (802.11a, illetve Európában ennek egy kibővített változata, a 802.11h), ami szintén 54 Mbit/s-os, viszont a biztonságosabb 5 GHz-es tartományban működik – de csak azokban az országokban, ahol engedélyezik ennek a frekvenciatartománynak az ilyen jellegű használatát...

A zavaró sokszínűséget további 802.11 változatok is fokozzák, de ami a legérdekesebb a dologban, hogy még ez a nehezen áttekinthető kavalkád és a jogszabályi bizonytalanságok sem csökkentik a gyártási kedvet, sőt máris megjelentek az olyan kombinált eszközök, amelyek több hálózatfajtát is kezelni tudnak. A világszerte már-már türelmetlenül aktív fejlesztési trendet jól mutatja az is, hogy az Intel tavaly októberben 150 millió dollárt különített el tíz Wi-Fi technológiában érdekelt cég támogatására. És hogy még tisztább legyen a kép: az IBM és a Microsoft is ezen a hajón utazik...

GPRS és 3G

Ha épp egy telefont tartunk a kezünkben, a GPRS legnagyobb erénye, hogy a vonalas modemek sebességével (56 kbit/s) tudunk rajta keresztül internetezni. De ha egy számítógéppel próbálunk a hálózatra kapcsolódni, a GPRS-nek ugyanez hirtelen a legfőbb hátránya lesz. A határ kezd lassan elmosódni, és már nem sokáig lehetünk olyan biztosak benne, hogy tulajdonképpen mit is tartunk a kezünkben. Ennek tükrében a GPRS (pl. az ISDN-hez hasonlóan) könnyen a túl későn érő technológiák sorába léphet, és félő, hogy vagy nem lesz ideje a kiépítését fedező nyereséget megtermelni, vagy hogy azt mégis megtegye, a fejlettebb technológiák (pl. 3G) bevezetésének útjába állhat. Mindenesetre a valóban elfogadható sávszélességet nyújtó G3 rendszerekről az idén legfeljebb még csak hallani fogunk, találkozni velük nem (hacsak nem kell Japánba utaznunk véletlenül).

Bluetooth

A Bluetooth-ról évek óta halljuk, milyen jó dolog, de hogy pontosan miért, vagy hogy egyáltalán mi is az, azt már csak nagyon kevesen tudják, pedig a szabvány elterjedését az optimistább támogatók már évekkel ezelőttre jósolták. Az idén azonban talán felébredni látszik Csipkerózsika-álmából ez az egyszerű és praktikus technológia, amelyet arra találtak ki, hogy egyszer s mindenkorra megszabaduljunk a perifériáink közt tekergőző kábelkígyóktól és elfelejtsük, mit jelent "rádugni" valamit a számítógépre. Ha a bevezetőben említett Brian Halla úrnak igaza lesz (ahogy az elmúlt években ez már többször megesett vele), és a National Semiconductor tényleg tömegével gyárthatja végre a Bluetooth áramköröket, az azzal szerelt eszközök akár olcsók is lehetnek - de 2003-ban erre azért még ne fogadjunk. Mindenesetre jó jel, hogy egyre több mobiltelefonon találni Bluetooth interfészt, és már a Windows XP-ben is ott a Bluetooth-támogatás. Az adapterkártyák ára azonban most még elfogadhatatlanul magas (kb. 30 000 forint).