Alkohol- és húsmentes napok várnak ránk 2018-ban?

A jóslat szerint idén számos húsmentes nap, alkoholmentes italok és növényi alapú ételek várnak ránk; húshelyettesítő, erjesztett szójabab és pitypang kerülhet a tányérunkra. Emellett tovább hódítanak a „szuperételek" is, mint az avokádó, a kelkáposzta vagy az ősi gabonák. De vajon mit várhatunk ezektől az élelmiszerektől? Valóban képes egyetlen zöldség vagy gyümölcs elpusztítani a káros sejteket vagy méreganyagokat? Mi mindent jósolnak még az egészségtudatos táplálkozás és az élelmiszerek terén az idei évben?

A Pollock Communications és a Today's Dietitian's magazin által szervezett „Melyek a legújabb táplálkozási trendek?" című 2017-es amerikai nemzeti felmérésben 2050 dietetikust kérdeztek meg arról, hogy szerintük melyek lesznek a népszerű élelmiszerek, úgynevezett „szuperételek" 2018-ban. A válaszok alapján

az első helyen az erjesztett élelmiszerek

szerepelnek; jótékony hatással vannak a bélrendszerre, elősegítik az egészséges bélműködést és gyulladáscsökkentő tulajdonságaik is ismertek.

Az erjesztett élelmiszerek 2018 szuperételei Forrás: Shutterstock

A TOP 10-es listán a fermentált, vagyis erjesztett élelmiszereket az avokádó, a különböző magvak, diófélék, a zöld tea, az ősi gabonák, a kelkáposzta, az egzotikus gyümölcsök, a kókuszból készült termékek, végül a lazac követi.

A „szuperélelmiszer" vagy „szuperétel" nagyon népszerű fogalmak, ám nem létezik hivatalos meghatározásuk. Az általános jelentés szerint olyan élelmiszerekről – általában gyümölcsökről, zöldségekről – van szó, amelyek tápanyag-összetételük miatt

több egészségügyi előnnyel bírnak más termékekhez képest.

A média vagy az élelmiszeripar meg akar győzni minket arról, hogy a „szuperélelmiszerek" fogyasztásával lassítható az öregedés, megelőzhető egy-egy betegség, növelhető a fizikai erőnlét, vagy akár az intelligencia is. Így vált híressé rosszindulatú daganatok ellen az áfonya, illetve az antioxidánsokkal teli accai bogyó, a szív- és érrendszeri betegségek ellen a gránátalma, cékla, kakaó, lazac, vagy a magas koleszterinszint csökkentésére a fokhagyma. De valóban képes egyetlen zöldség vagy gyümölcs elpusztítani a káros sejteket vagy méreganyagokat?

Ezeken az élelmiszereken végzett kutatások többségében olyan kémiai összetevőket és kivonatokat használnak, amelyek természetes állapotban, valamint a vizsgálatok során alkalmazott mennyiségben nem találhatók meg a termékben:

a fokhagymából például 28 gerezdet kellene megenni ahhoz, hogy az a laboratóriumi dózisnak megfeleljen.

2018-ban azonban nemcsak a „szuperélelmiszerek" hódítanak, hanem a hiper-helyi főzés is. Ez azt jelenti, hogy a felhasznált élelmiszert ugyanott termesztik és dolgozzák fel, ahol elfogyasztják. Léteznek már önellátó éttermek Magyarországon is, ahol az étlapon szereplő fogásokhoz felhasznált alapanyagokat

az étterem saját kertjében vagy üvegházában

termesztik, illetve saját állatállománnyal és borpincészettel is rendelkeznek. De beszélhetünk a hiper-helyi élelmiszerek fogalmáról is: olyan táplálékok, amelyek gyalogosan is elérhetőek, beszerezhetőek.

Kimchi: koreai zöldségfélékből, kínai kelből, retekből, uborkából erjesztett étel Forrás: Tourdulichhanquoc

Már 2017-ben is nagy hangsúly került a jótékony baktériumok – probiotikumok – bevitelére, hogy elősegítsék az egészséges bélműködést. Ez idén sem lesz másképp. Probiotikumban gazdag ételek közé soroljuk többek között a kombuchát, ami egy gombából készült tea, a kimchit – koreai zöldségfélékből, kínai kelből, retekből, uborkából erjesztett étel –, a misót, a nattót – erjesztett szójabab – és a savanyú káposztát.

A miso japánul erjesztett babot jelent. Az ázsiai konyhában gyakran használt, krémes állagú alapanyag, amit szójababból és gabonafélékből állítanak elő; több száz változata ismert.

2018-ban továbbra is nagy szerepük lesz a prebiotikumoknak. Ezek természetes, nem emészthető tápanyagok, amelyek elősegítik a bélben élő jótékony baktériumok szaporodását, illetve pozitívan befolyásolhatják a gyomor és a bélrendszer egészségét. Megtalálhatóak az articsókában, spárgában, banánban, fokhagymában, póréhagymában, hagymában, paradicsomban stb.

A bélrendszer egészsége mellett a szellemi teljesítőképesség iránti figyelem is egyre jobban középpontba kerül. Egyes trendelőrejelzők szerint a

nootropikum hatású élelmiszerek,

mint a kurkuma, lazac, tojás, gyermekláncfű levele iránti igény megnövekszik az egészségtudatosak körében.

A timut bors Nepálból származik, íze hűsítő, fűszeres, meglepően grapefruitos Forrás: Shutterstock

Idén egyre nagyobb szerepet kap a Nepálból származó timut bors is. Hűsítő, fűszeres, meglepően grapefruitos ízének köszönhetően ideális halak, különböző zöldségfélék és a csirkehús ízesítésére. Azoknak ajánlott, akik szeretnek új ízeket felfedezni, és nem félnek a csípős fűszerektől. A klasszikus gin tonic

is megbolondítható timut borssal.

Ám koktél ide vagy oda, a tea – különösen a gyógy és zöld – még népszerűbb, mint valaha; otthoni fogyasztása növekszik, de egyre több teaház is felbukkan a belvárosi utcákon.

Az alkoholmentes italok is egyre divatosabbak lesznek, mivel az egészségtudatos emberek ritkábban választanak alkoholosat; érdekes ízvilágú prémium tonikok, alkoholmentes üdítőitalok és különböző gyógynövényes keverékek közül választhatunk. A folyadékbevitelt az otthon könnyen elkészíthető mocktail vagy szörp is színesítheti.

A mocktail szó a „mock" – ami utánzatot jelent – és a „cocktail" szóból ered; különféle gyümölcslevek és üdítőitalok keverékéből készült alkoholmentes ital.

Szomjoltásra azonban továbbra is az ivóvíz – csapvíz, ásványvíz – a legjobb, amelyből legalább 5 pohárnyit javasolt meginni naponta.

A vegetáriánus táplálkozás is egyre nagyobb teret hódít. Számos szakács használ szívesen növényi alapú hozzávalókat, mint a szójából készült tofu, tempeh, vagy az álgabonának számító quinoa.

Forrás: The Greencreator

A növényi alapú étrend nem csak a környezeti tényezők szempontjából előnyös, hiszen számos jótékony hatással is bír. Egy jól megtervezett étrend segíthet a fogyókúrában, az elhízás megelőzésében,

csökkentheti a rossz koleszterinszintet, a vérnyomást, a szív- és érrendszeri-, illetve bizonyos rákos betegségek, valamint a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Az amerikai Impossible Food vállalkozás kifejlesztett egy húsmentes burgert, amibe növényi erjesztéssel előállított hemet tesznek. A hem – a kifejezés a görög „vér" szóból ered – az élelmiszerkereskedelemben még nem kapható makromolekula, amely természetes állapotában az állati izomsejtekben, a vashoz kötődve található meg. Ez biztosítja

a sült hús színét és jellegzetes ízét.

Tehát az előrejelzések szerint 2018-ban bizonyára több húsmentes nap lesz. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az újragondolt indiai konyha – ami szárazhüvelyesekben gazdag – is trenddé nőtte ki magát. Ráadásul egyre több étterem vezeti vissza fogásait növényi alapú gyökerekhez.

Egy tál arepas, vagyis kukoricalepény Forrás: Shutterstock

Ám nemcsak az indiai, hanem a mexikói, a perui, a brazil, valamint a japán-mexikói fúziós konyha is előtérbe kerülhet ebben az évben. Úgy vélik, hogy az arepas – kukoricalepény –, a chicha, ami egy fermentált kukoricaital, valamint a chulpe kukorica, amelyből snackeket készítenek, lesz a meghatározója ennek a hullámnak.

A quinoa és a chia mag elérték a csúcsot, de a lila burgonya, a fehér és lila kukorica, a fekete quinoa, valamint a kiwicha magok még feltörekvőben vannak.

Ez utóbbiak általában pirított, édesített változatban kaphatók, gyümölcssalátákra szórva, müzliszeletekben, valamint gabonapelyhekben használják.

A chia mag nagy mennyiségben tartalmaz fehérjét, Omega-3 és Omega-6 esszenciális zsírsavakat, emellett kiváló rostforrás. Azonban az utóbbi miatt, túlzott fogyasztása – az ajánlott napi mennyiség 15 g – emésztőrendszeri problémákat okozhat; a szezámmagra és a mustárra érzékenyeknél keresztallergia léphet fel.