A barna nem egészségesebb, mint a fehér

Tudta, hogy a zöldségeknek is van cukortartalma? És azt, hogy a mézben egyáltalán nincs kevesebb kalória, mint a finomított cukorban? Sokan még annak az állításnak is bedőlnek, hogy a barna egészségesebb, mint a fehér. Ideje hát eloszlatni a tévhiteket, és tiszta vizet önteni a pohárba.

A sajátos magyar ízlésvilágba elég sok furcsaság belefér: nem elég, hogy porcukrozzuk az amúgy is édes ételeinket, például a palacsintát, számtalan főételünk is van, ami valójában desszert, például a mákos tészta.

Mivel mi, magyarok meglehetősen édesszájúak vagyunk, nem árt, ha ismerünk pár trükköt, amellyel egészséges mederben tarthatjuk cukorbevitelünket. Itt van néhány tévhit, amelyek eloszlatásával sikeresebben kontrollálhatjuk, mennyi cukrot fogyasztunk a mindennapokban.

Hiába kerül akár kétszeresébe a barna cukor, mint a fehér, a szín nem teszi egészségesebbé Forrás: shutterstock.com

Elsőre mindenkinek a gyümölcsök ugranak be, ha a természetben fellelhető cukorról beszélünk, pedig a zöldségeknek is van cukortartalma; igaz, nem jelentős, de van. Ennek köszönhető például, hogy egyre több helyen találkozunk céklából készült édességgel.

A hagyma pirításával pedig, ami a benne lévő cukor karamellizálását jelenti, finom, telt ízt nyerünk, vagyis ha így készítjük el a hagymalevest, kevesebb édesítést és fűszert kíván.

Ha kávéról van szó, nehezebben mondunk le az édesítésről, mert úgy véljük a fekete kávé ihatatlan. Akármilyen elképzelhetetlennek is tűnik, a valódi, jó minőségű, jól elkészített kávé nem keserű; van ugyan egy kesernyés tónusa, főleg, ha tradicionális olasz pörkölésű alapanyagból készül, mégis rendkívül finom. Valószínűleg sokan még nem is találkoztak jól elkészített kávéval, és a kellemetlen ízélményt cukorral próbálják elfedni.

A kávé kalóriatartalma önmagában elhanyagolható,

ezért fontos hogy mértékletesen édesítsük.

Ám a cukor kiválasztásánál sem árt körültekintőnek lenni, hiszen – a tévhit ellenére – hiába kerül akár kétszeresébe a barna, mint a fehér, a szín nem teszi egészségesebbé. A kávét, teát cukorral fogyasztók közel 20%-a beugrik ennek a tévhitnek, holott

a barna cukrot valójában sokszor a fehér cukor melasszal történő színezésével hozzák létre. Élettani szempontból és a tápértéket tekintve gyakorlatilag megegyezik a kettő.

Nemcsak a kávét, hanem a süteményeket sem tudjuk elképzelni édesítés nélkül. Bár a kelt tészta felfuttatásához szükség van cukorra, ám csak minimális mennyiségre. A süteményekhez ugyanakkor különböző természetes édesítőszereket is hozzáadhatunk. Sőt, az is jó módszer, ha az alaprecepthez képest eleve kevesebb cukrot használunk, majd később, minden sütéssel tovább csökkentjük a mennyiséget, így pár alkalom után már hozzá is szokunk a kevésbé édes csemegékhez.

A legjobb, ha a desszertet az ebéd részeként kezeljük Forrás: Shutterstock

Bár sok esetben étvágygerjesztő és időtakarékos megoldásnak tűnhet édességgel pótolni a kihagyott ebédet, ez több szempontból sem jó ötlet. Az éhségérzetet ugyan pillanatnyilag elnyomja a gyorsan bekapott pár édes falat, azonban biztos hogy hamarosan újból megéhezünk, és csak még többet eszünk.

Tehát ne a főétkezést helyettesítve fogyasszuk el a nap fénypontjaként szolgáló tortaszeletet; a legjobb, ha közvetlenül ebéd után, annak részeként kezeljük a desszertet.

Hatalmas tévedés továbbá, ha valaki azért nem issza a kalóriamentes üdítőket, mert azt hiszi, hogy van cukortartalmuk. Mivel a cukornak van kalóriatartalma, ha egy élelmiszer vagy üdítő kalóriamentes, abban nincs sem szénhidrát, sem zsír, sem fehérje. Arra viszont figyeljünk, hogy fordítva már nem igaz: attól, hogy egy termék cukormentes, még lehet benne más olyan összetevő, aminek van kalóriatartalma.

További információkért látogasson el az Okos Címke weboldalra!