Vágólapra másolva!
A hétvégén kerül sor az I. Duna Go-kupára, ahol indul az ifi Európa-bajnok ifjabb Balogh Pál (2002, CZ) és Mérő Csaba (1996, RO), valamint Pocsai Tibor, aki szintén kontinenselső volt (1988, DE).

A hétvégi verseny az egyesület 4. versenye lesz, az egyesület korábban számos kisebb hendikep-versenyt is szervezett, így az ott levont tapasztalatok alapján itt volt az ideje az I. Duna Go-kupa megszervezésének. A kupa április első szombatján, azaz 2006. április 1-én lesz a Kínai Jóízű étteremben (XIV.ker. Budapest, Hungária krt. 73.).

A verseny 5 fordulóból áll. Az öt forduló végeztével az a versenyző nyer, aki több pontot ér el a verseny ideje alatt. Amikor egy versenyző az egyik fordulóban legyőzi a számítógép által kisorsolt ellenfelét, akkor az így szerzett győzelem pontjaival előrébb kerül a sorrendben.

Abban az esetben, ha a verseny végeztével a két versenyző azonos pontszámot gyűjtene össze, mert például ugyanannyi alkalommal nyernek, és ugyanannyi alkalommal veszítenek, akkor a pontszámokon felül figyelembe vesszük azt a tényt is, hogy milyen erős játékosokkal küzdöttek a verseny során és hogy az ellenfeleinek mennyi volt az összpontszáma.

A fenti adat ismeretében általában már nem szokott holtverseny kialakulni. Ha mégis előfordul, akkor azonban az ellenfeleik, ellenfeleinek összpontszámait is figyelembe vesszük. Az eljárást addig folytatjuk, amíg a holtverseny ténye fent áll.

A kupa alkalmával elnyerhetővé válik a hagyomány teremtő kard, amelyre minden évben felgravíroztatjuk az aktuális győztes nevét. A verseny rendszerét tekintve 5 fordulós lesz, amelyet svájci szabályok szerinti sorsolással bonyolítunk le. A fordulók során az összesorsolt versenyzők egymás erejétől függően adnak egymásnak hendikep előnyköveket.

Az előnykövek száma az a szövetségi élőpont alapján kerül kiszámításra és a versenyzők élőpont szerint minősített erejének különbségéből levonunk egyet. Ezt jelenti a "h-1", amely tehát az erősebb indulónak kedvez egy nagyon minimális pontig, hiszen ez a kicsi különbség lényegében alig mérhető. Az előnykövek száma maximálisan 9 ko lehet. Magyarul ez azt jelenti, hogy a versenyzők különbségétől függően a gyengébb játékos a játék elején ennyi lépéssel kezd előrébb, mint a másik játékos.

A gó szépsége lényegét tekintve ebben rejlik a sakkhoz képest. A versenyek sokkal izgalmasabbak, mert a gó kiegyensúlyozza a versenyzők tudás szintjét, míg a sakkban a profibb játékosnak óriási előnye van a gyengébbel szemben.

A verseny fordulóit japán játékszabályok szerint bonyolítjuk le. Európában ez van elterjedve, hisz a japánok igyekeztek a gót felfuttatni Európában. A komi 6,5 pont, akkor ha az ellenfelek egyenlő erősségűek a parti során. Ekkor nincs előnykő, hisz a játékosok tudása azonos. Azonban a góban a kezdő játékos irányítja a partit, így ezért a komi mértékű pontot ad a másiknak ajándékba a játék elején. Akkor van lényeges szerepe, ha az aktuális parti végeztével ennél kisebb pontkülönbség jött volna ki. Ekkor a hozzáadott "komi" esetleg megfordítja a parti állását.

Szóval a komi azt a pontot mutatja meg, hogy mennyit a másiknak a kezdő lépésért cserébe adni. Előnyadásos játszmáknál ezért szerepe meg is szűnik. A 0,5 pont ilyen esetben csak azért van, hogy a parti sohase lehessen döntetlen.