A kapus gólt fejelt, a partjelző menekült, egész Dortmund őrjöngött

A világ egyik legnagyobb múltra visszatekintő derbijére kerül sor a hétvégén Gelsenkirchenben. Amelyet Németországban a derbik anyjának neveznek. Akkor is így van ez, ha a derbiket ugyanazon város két csapata játssza le. A németeket azonban ez nem érdekli. Több mint 100 évre tekint vissza a Schalke és a Dortmund rivalizálása, ennyi idő alatt sok emlékezetes dolog történt. Volt mérkőzés közben rendőrkutya által megharapott játékos, tetanuszoltás a pályán, oroszlánokkal megerősített rendezői gárda, repülőgép mögé kötött transzparens az ellenfél stadionja felett, és a rivális miatt átalakított stadion. De a sok-sok emlékezetes csata között egy olyan, amely több szempontból is bevonult a világ labdarúgásának történelmébe.

1997-ben az év utolsó mérkőzésén csapott össze a két ősellenség Dortmundban. Mindkét csapat története legjobb évének végéhez közeledett.

Ugyanis májusban a Dortmund megnyerte a Bajnokok Ligáját, a Schalke pedig az UEFA Kupát.

Vagyis a kontinens két legrangosabb foci klubtrófeáját egymástól 32 kilométerre őrizték akkor a Ruhr-vidéken. Karácsony előtti randevújukon mindkét csapatnál úgy gondolkoztak, hogy a csodálatos év megkoronázása az lenne, ha zárásként sikerülne térdre kényszeríteni az ősellenséget.

A Dortmundnál kilenc olyan játékos lépett pályára, aki a májusi BL-döntőn is: Klos, Heinrich, Reuter, Möller, Sousa, Kree, Ricken, Zorc, Herrlich. A Schalkénál pedig nyolc, aki az UEFA Kupa fináléjában: Lehmann, Kock, Linke, Thon, Büskens, Wilmots, Anderbrügge és Held.

Vagyis európai Szuperkupának is megfelelt volna az összecsapás,

de abban az évben még a BL-győztes a megboldogult KEK legjobbjával vívta azt a meccset.

Andreas Möller sem hiszi el, hogy a partjelző szögletet ítélt Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit/Sven Simon

Így képzeletbeli Szuperkupa és valóságos Bundesliga-rangadóra jöttek össze a felek 1997. december 19-én. Mivel a Dortmundot 1909-ben éppen ezen a napon alapították így sokszorosan ünnepi estére készültek a fekete-sárgák öt nappal szenteste előtt. Az ünnepi hangulat csak fokozódott, amikor az első félidő közepén a dortmundi orosz,

Vlagyimir But szabadrúgásból megszerezte a vezetést a hazaiaknak.

Ráadásul a gólban jócskán benne volt a Schalke kapusa, Jens Lehmann, aki finoman szólva sem örvendett nagy népszerűségnek a Ruhr-vidék azon pontján. Bezzeg 32 kilométerrel nyugatabbra ő volt az, akinek mindenki szobrot kívánt emelni abban az évben. Hiszen a Schalke az UEFA Kupát büntetőpárbajban nyerte meg, miután 1-0-s királykék-siker után Milánóban 90 (és 120) perc után 1-0-ra az Inter nyert, majd Lehmann kivédte Zamorano 11-esét. (Akkor volt utoljára kétmeccses az Európa-liga elődjének a döntője.)

A karácsony előtti hazai örömünnep But gólja után is folytatódott. Egészen a hajráig.

Negyedórával a vége előtt váratlanul egyenlített az UEFA Kupa-győztes Schalke, a fanatikus szurkolói előtt is alig ismert Gyenyisz Klujov góljával.

Orosz gólra orosz gól lett a válasz a Ruhr-derbin. De nem sokáig örülhettek a vendégek, mert ismét szabadrúgáshoz jutottak a hazaiak és ezúttal Andy Möller alázta meg Lehmannt. Finoman szólva sem a Schalke kapusáról szólt ez a meccs.

Marco Kurz és Steffen Freund szócsatája Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit/Sven Simon

Addig. Érezte ezt Lehmann is. Ez a mérkőzés azért is volt neki különösen fontos, mert a lassan kiöregedő Köpke és vele egyidős Oli Kahn mögött ketten harcoltak komoly eséllyel a válogatottnál a harmadik számú kapus posztért: ő és a túlsó oldalon álló, Bajnokok Ligája-győztes Stefan Klos. A hajrában Lehmann őrülten szurkolt a kapujából, hogy vetélytársát is mattolják másodszor, ami számára duplán is fontos volt. De az idő rohamosan fogyott, a gelsenkircheni játékosok pedig nem tudtak újból kifogni Kloson.

Ekkor Lehmann úgy döntött, hogy kézbe veszi a dolgokat.

Az utolsó percben előre futott, de társai nem bíztak benne, Wilmots csúnyán fölé rúgta a labdát. Úgyhogy szegény kapus társaihoz hasonlóan indult vissza, és közben talán már azon gondolkozott, hogyan kellene minél gyorsabban eltűnni a pályáról, minél kevesebbet élvezni a dortmundi előkarácsonyi buliból.

Ám ekkor valami váratlan dolog történt.

A partjelző, bizonyos Dirk Margenberg nem tudni milyen indíttatásból, de szögletet javasolt. A vezetőbíró hitt kollegájának, így a hazai játékosok jogos őrjöngése közepette szögletet ítélt. Úgyhogy a Schalke-játékosok, köztük Lehmann is, visszajöttek a Dortmund tizenhatosára. A szögletet egy vendégjátékos megcsúsztatta, egy másik 13 méterről az ötösön belülre emelte, Lehmann-kapus pedig 3 méterről bombafejessel juttatta Klos kapujába. 2-2.

Lehmann gólja után ünnepelnek a Schalke-játékosok Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit/Sven Simon

A kapus mattolta kollegáját és vetélytársát, így pontot szerzett csapatának.

Ünnepelt az UEFA Kupa győztese a Bajnokok Ligája címvédőjének az otthonában. A dortmundi népharag viszont a partjelző, Margenberg irányába fordult. A rendezők esernyőkkel védték a nézőtérről sűrűn záporozó tárgyaktól, és nagy nehezen tudták csak az öltözőfolyosóra menekíteni.

Ott a BVB akkori elnöke Gerd Niebaum cinikusan megjegyezte, hogy a partjelző Mikulást játszva komoly karácsonyi ajándékot adott a vendégcsapatnak.

A Schalke játékosa Marc Wilmots sportszerűen elismerte, hogy a sorsdöntő szöglet helyett valóban kirúgásnak kellett volna következnie, és jól látta mindenki, a lövése után már ő is indult a saját kapuja irányába.

Jens Lehmannt ünneplik, miután 1997. december 19-én a Dortmund-Schalke rangadón gól fejelt a Dortmundnak Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit/Sven Simon

Ez volt a Bundesliga történelem 33333. gólja, de az első, amit egy kapus akcióból szerzett.

Lehmannt abban az évben, 1997-ben Európa legjobb kapusának választották. Egyébként a szezon végén elhagyta azt a Schalkét, amelynél megszakítás nélkül 10 éven keresztül játszott. Az AC Milanhoz igazolt, de ez egy balul sikerült kirándulás volt a számára. Egy év után visszatért Németországba.

A Borussia Dortmund kapuját védte öt éven át.