Kínai letartóztatások a bundabotrányban

A múlt pénteken kirobbant európai bundabotrány kapcsán a német rendőrség házkutatást tartott az egyik gyanúsított lakásán, ahol bizonyítékokat találtak arra, hogy a 21 éves férfi egy harmadosztályú labdarúgó-mérkőzést igyekezett manipulálni. A hatóság a lakásban talált adathordozókat, a számítógépet és mobiltelefont lefoglalta, a gyanúsítottat azonban nem kívánta megnevezni.

A különböző megvesztegetések és csalások, továbbá a dopping elleni jóval szigorúbb fellépést sürgetik Németországban. Minderre a közelmúltban kirobbant, Németországot is erősen érintő bundabotrány, valamint az ötszörös olimpiai bajnok gyorskorcsolyázó, Claudia Pechstein eltiltásának nemzetközi megerősítése után került sor.

Az érvényben lévő büntetőjogi rendelkezések szigorításának tervével csütörtökön Bajorország állt elő. Beate Merk bajor igazságügyi miniszter javasolta, hogy a sport területén elkövetett csalásokat az eddigieknél jóval keményebben kell büntetni. A miniszter kezdeményezte, hogy a megvesztegetéseket, a csalásokat, illetve mindenfajta manipulációt, továbbá a doppingtevékenységet akár 10-15 évi börtönnel sújthassák.

A bajor igazságügyi miniszter indítványozta, hogy a csalókkal, illetve a doppinggyanúba keveredett sportolókkal szemben a büntetőjog teljes eszköztárával léphessenek fel, beleérve a többi között a telefonlehallgatásokat is. Hangsúlyozta, hogy minden fajta korrupciós ügyet pénzbüntetéssel vagy börtönnel kell sújtani.

Szakértők szerint az indítvány sorsa kérdéses. Több hasonló - és többnyire bajor - kezdeményezés az elmúlt években a sportot felügyelő belügyminiszter ellenállásán megbukott. A jelenleg érvényben lévő törvényi rendelkezések szerint a különböző megvesztegetési, illetve doppingügyekben a sportszövetségek, illetve az egyesületek illetékesek fellépni. Kérdés ugyanakkor, hogy a legújabb bundabotrány, illetve Claudia Pechstein doppingügye az eddigi szembenállást enyhíti-e.

Németországban egyébként mintha "leült" volna a bundabotrány, amelyet az elmúlt hét végén a bochumi államügyészség robbantott ki. A csütörtöki sajtó jóformán csak a botrány másik szálával, az UEFA és a nemzeti szövetségek előző napi, a svájci Nyonban tartott találkozójával foglalkozott, felsorolva azokat az egyesületeket - köztük a Budapest Honvédot -, amelyeket az UEFA a botrányban gyanúsítottként említett.

Az újságok hangoztatták, hogy a szóban forgó mérkőzések nem tartoznak abba a több mint 200 mérkőzést magában foglaló "csomagba", amellyel kapcsolatban az ügyészség vizsgálatot kezdeményezett. A svájci városban történtek kapcsán egyébként a Német Labdarúgó Szövetséget (DFB) képviselő főtitkár, Wolfgang Niersbach egy csütörtöki interjúban úgy vélekedett, hogy a német szövetség a többi érintett ország - köztük Magyarország - nemzeti szövetségeinél "jobban került ki az ügyből." Részletek ismertetése nélkül azt állította: a DFB a 2005-ös németországi megvesztegetési botrány óta minden tőle telhetőt megtett a korrupció, illetve a manipuláció megakadályozására.

Mindennek ellenére csütörtökön Theo Zwanziger, a német szövetség elnöke került a bírálatok középpontjába. Zwanziger ugyanis egy interjúban elismerte, hogy az UEFA végrehajtó bizottságának tagjaként már hónapokkal korábban tudott a bochumi ügyészség és az európai szövetség közös vizsgálódásairól. A DFB elnöke később visszakozni igyekezett, ez azonban meglehetősen kétesre sikeredett.

A bochumi ügyészség változatlanul semmi sem közöl a jelenleg zajló nyomozásról. Ez azonban nem akadálya annak, hogy a sajtóban újabb és újabb alacsonyabb osztályú, a regionális ligában játszó egyesületek kerülnek az állítólagos vádlottak padjára, így például az SC Verl együttese. Az észak-rajna-vesztfáliai klub vezetősége három játékos játékjogát fel is függesztette.