A német labdarúgásban Berlin elsősorban az Olimpiai Stadion miatt játszik fontos szerepet: minden évben a gigantikus arénában rendezik a Német-kupa döntőjét, és a válogatott is gyakran lép itt pályára - a 2006-os világbajnokság fináléját is ebben a stadionban játszották. A város első számú klubja, a Hertha BSC viszont az utóbbi években csak jó középcsapatnak számított a Bundesligában, ám könnyen lehet, hogy ez hamarosan megváltozik, Dárdai Pál együttese ugyanis jelenleg a negyedik helyen áll. A menetelésből tevékeny részt vállaló magyar válogatott középpályás tizenkettedik éve szolgálja a fővárosiakat: ilyen hosszúságú légióskodás ugyanannál a csapatnál példa nélkül áll a magyar futball történetében.
Kevés magyar futballista mondhatja el magáról, hogy legalább öt idényen keresztül szolgálta ugyanazt a külföldi egyesületet. Ezen labdarúgók egyike Kiprich József, aki 1989 és 1995 között játszott a holland Feyenoordban, és a rotterdami szurkolók mind a mai napig emlegetik a gólerős támadó nevét.
A jelenleg a Gyirmót SE edzőjeként tevékenykedő egykori kiváló támadó nagy elismeréssel szólt Dárdai teljesítményéről: "Mindenképpen példaértékűnek tartom, hogy immár több, mint tíz éve szerepel a berlini gárdában, hiszen a mai labdarúgásban ritkaságnak számít, hogy egy focista ilyen hosszú időn keresztül ugyanabban a csapatban játsszon. A külföldi játékosoknak pedig az átlagosnál is nehezebb a dolguk, így aztán Dárdai minden elismerést megérdemel" - mondta Kiprich, aki azt is elárulta, hogy egykoron voltak ajánlatai más csapatoktól is, de komolyan egyszer sem merült fel, hogy elhagyja Rotterdamot. "Az Ajax Amsterdam és a Bayern München érdeklődéséről is tudok, de igazából olyan jól éreztem magam a holland csapatban, hogy nem akartam elmenni a Feyenoordtól. Nem is lett volna rá okom, hiszen a játék is jól ment. 1995-ben is tulajdonképpen kényszerű okokból kellett távoznom, mert az akkori holland szabályok értelmében, ha megint szerződéshosszabbítást ajánlottak volna a számomra, akkor a klubnak az életem végéig járadékot kellett volna fizetnie nekem, amit a Feyenoord nem vállalt. Ekkor jött a ciprusi APOEL Nicosia ajánlata, amire igent mondtam."
Nem tette rosszul, hiszen Kiprich az APOEL-lel a következő szezonban ciprusi bajnok és gólkirály lett...
Az egykori kiváló védő, Lőrincz Emil öt szezonon keresztül futballozott a belga RWD Molenbeekben 1990 és 1995 között, de elmondása szerint nem elsősorban rajta múlott, hogy ilyen sokáig maradt a csapatnál. "Jól ment a játék Belgiumban, így aztán volt irántam érdeklődés más csapatoktól - nem csak belga, hanem francia és portugál együttesek is vittek volna. Én is szívesen kipróbáltam volna magam egy nevesebb klubban, azonban a vezetőség egyáltalán nem akart eladni, így aztán rendre olyan magas összeget kértek értem, hogy a kérők azonnal visszakoztak" - fejtette ki a 38-szoros válogatott középhátvéd, aki azt is elárulta, hogy úgy véli: túl korán fejezte be légióskarrierjét. "Amikor lejárt a szerződésem Molenbeekben, akkor is voltak ajánlataim külföldről, tárgyaltam egy francia klubbal, de végül úgy döntöttem, hogy inkább hazatérek. Mai fejjel belegondolva nem ez volt a legjobb választás, még maradhattam volna".
Kiprich minimum félistennek számított Rotterdamban
Ami pedig Dárdai esetét illeti, Lőrincz úgy véli, hogy a magyar középpályás hosszú külföldi pályafutásához az is hozzájárult, hogy jól választott országot. "Dárdai a futballista-erényeit illetően a legjobb helyre igazolt, Németországban ugyanis különösen megbecsülik az olyan típusú focistákat, mint ő. Persze így is óriási teljesítmény, hogy már több, mint egy évtizede játszik a Bundesligában."