Pofozógépből Európa-bajnok

A magyar válogatott szombaton Görögországban lép pályára Európa-bajnoki selejtezőn, mégpedig az érvényben lévő kontinensbajnok ellen - tétmeccsen erre még nem volt példa a hazai labdarúgás történetében. A hellén nemzeti tizenegyes 2004-es diadala hatalmas meglepetés volt, de jól bizonyította, hogy megfelelő szakmai munkával és egy jó edzővel kiemelkedő egyéni képességű futballisták nélkül is világraszóló sikert elérni.

Egészen addig, amíg Otto Rehhagel munkához nem látott. A német szakvezető a 2001-es vb-selejtezők közben került a kispadra, az első mérkőzése pedig a finnek elleni, idegenbeli összecsapás volt, amelyet a görögök 5-1-re elveszítettek! Rehhagel azonban új szemléletet vezetett be: fegyelmet követelt, nem érdekelték a különböző klubérdekek, és szükség esetén rendkívül szigorú volt, aminek köszönhetően sikerült csapatot faragnia a válogatottból.

A sikerekhez a szövetség is jelentősen hozzájárult azzal, hogy Athén egyik peremkerületében egy modern edzőközpontot hozott létre a válogatott számára, és így nem kellett valamelyik klubcsapat pályáját használni az edzőtáborok alkalmából - korábban ugyanis ez is rengeteg konfliktust okozott.

Mindezzel együtt sem tűnt úgy, hogy a hellének versenyben lehetnek a 2004-es Európa-bajnoki kvalifikációért, hiszen két vereséggel kezdték a sorozatot, de ezt követően mindegyik meccsüket megnyerték, beleértve a spanyolok elleni idegenbeli mérkőzést, és ez utóbbi győzelem sorsdöntőnek bizonyult, hiszen ezután már maguk a görögök is elhitték, hogy van keresnivalójuk. A sikerhez ez persze nem lett volna elég, a kvalifikációhoz az is kellett, hogy Rehhagelnek megfelelő játékosanyag álljon a rendelkezésére: a focisták nagy része BL-ben edződött, és az utóbbi időben a görög légiósok száma is megnőtt.

Sokan azt gondolták, hogy a gárda az Eb-re való kijutással elérte a maximumot, azonban Portugáliában a görögök tovább folytatták menetelésüket, és a sportág történetének egyik legnagyobb meglepetését okozva aranyérmet nyertek. A görög válogatott példája azt bizonyította, hogy elsősorban nem a sztárok, hanem egy csapat nyeri meg a mérkőzéseket, és nem feltétlenül a látványos futball vezet eredményre - még ha sokan ezt is próbálják meg a szurkolás céljává tenni.

Kétségtelen, hogy Otto Rehhagel együttese nem a látványos támadójátékának köszönhetően nyerte meg az aranyérmet: a gárda az egyenes kieséses szakaszban egyetlen gólt sem kapott (ami egyedülálló a kontinensviadal történetében), és mind a három találkozót 1-0-ra nyerte meg, sőt, a csoportmérkőzések során is csak egyszer fordult elő, hogy egynél több találatot ért volna el. A védekezést viszont szinte tökélyre fejlesztette az együttes, szükség esetén a csatárok is hátrajöttek - mint ahogyan a védők is csatlakoztak a támadásokhoz, ha lehetőségük volt rá.

A görög futball történetének legnagyobb pillanata: Zagorakisz átveszi az Henry Delaunay-kupát Lennart Johanssontól

A görög nemzeti tizenegy magját ma is az Európa-bajnokságon szerepelt labdarúgók adják, és Rehhagelt éppen azért szokták a legtöbbet kritizálni, mert túlságosan is ragaszkodik a kontinensviadalt is megjárt, rutinos focistákhoz. Az Európa-bajnokok közül a csapatkapitány Teodorosz Zagorakisz, Temisztoklisz Nikolaidisz és Vasszilisz Tsziartasz már visszavonult, Nikosz Dabizasz kevéssel az Eb után lemondta a válogatottságot, akárcsak Georgiosz Georgiadisz, Vasszilisz Lakisz már másfél éve nem kapott meghívót, akárcsak Zizisz Vrizasz, Pantelisz Kafesz és Mihalisz Kapszisz pedig azóta is hol benne van a keretben, hol pedig nem - ezúttal az utóbbi a helyzet. A magyar csapat ellen készülő 23 játékos közül összesen 11-en mondhatják magukat Európa-bajnoknak.

A kontinensviadal óta elsősorban a csatársor cserélődött ki, hiszen ebben a csapatrészben olyan emberek kerültek be a válogatottba, mint Joannisz Amanatidisz, Georgiosz Szamarasz és Teofanisz Gekasz, akik egyaránt topligában futballoznak - utóbbi ráadásul a jelenlegi pontvadászatban gólkirály is lett a Bundesligában. Mellettük még a középhátvéd Szotririosz Kirgiakosz az, aki az Eb-n nem szerepeltek közül rendszeresen ott van a kezdő tizenegyben, és a hírek szerint Panajotisz Fisszasz sérülése miatt ellenünk a balhátvéd posztján újoncot avat majd Rehhagel Nikolaosz Szpiropulosz személyében.

Ami a két ország közös futballtörténetét illeti, mint már említettük, az első válogatott mérkőzés gólzáporos magyar győzelmet hozott, az 1938-as találkozót követően legközelebb azonban csak 1976-ban találkozott egymással a két gárda. Összesen 14 összecsapást vívott egymással a két együttes, és bármilyen meglepő, a görögök mérlege sokkal jobb: a 14 találkozóból mindössze hármat tudtunk megnyerni (az első mellett még 1977-ben és 1987-ben is 3-0-ra győztünk Budapesten), míg a hellének hat alkalommal diadalmaskodtak - a legutóbb 2005 novemberében, amikor is a Lothar Matthäus által irányított magyar csapat barátságos mérkőzésen 2-1-es vereséget szenvedett. A magyar együttesben azon a találkozón összesen 14 játékos lépett pályára, és közülük jelenleg egyetlen focista tagja a válogatott keretnek (Hajnal Tamás) - ugyanez a szám a görögöknél pontosan egy tucat...

A görög válogatott kerete:

Antonisz Nikopolidisz	Olimpiakosz	1971. 01. 14.	kapus	78	0
Konsztantinosz Halkiasz	Arisz Szaloniki	1974. 05. 30.	kapus	7	0
Giorkasz Szeitaridisz	Atlético Madrid	1981. 06. 04.	hátvéd	48	0
Szotririosz Kirgiakosz	Eintracht Frankfurt	1979. 06. 23.	hátvéd	27	2
Panajotisz Fisszasz	Hearts	1973. 06. 12.	hátvéd	60	4
Georgiosz Anatolakisz	Olimpiakosz	1975. 03. 16.	hátvéd	16	0
Lukasz Vintra	Panathinaikosz	1981. 02. 05.	hátvéd	12	0
Jannisz Gumasz	Panathinaikosz	1975. 05. 24.	hátvéd	40	0
Vasziliosz Toroszidisz	Olimpiakosz	1985. 06. 10.	hátvéd	2	0
Trajanosz Dellasz	AEK Athén	1976. 01. 31.	hátvéd	34	1
Nikolaosz Szpiropulosz	Panioniosz	1983. 10. 10.	hátvéd	0	0
Szteliosz Jannakopulosz	Bolton Wanderers	1974. 06. 12.	középpályás	66	12
Angelosz Baszinasz	RCD Mallorca	1976. 01. 03.	középpályás	77	5
Jorgosz Karagunisz	Benfica	1977. 03. 06.	középpályás	61	4
Konsztantinosz Katszuranisz	Benfica	1979. 06. 21.	középpályás	37	3
Alekszandrosz Tziolisz	Panathinaikosz	1985. 02. 13.	középpályás	2	0
Joannisz Amanatidisz	Eintracht Frankfurt	1981. 12. 03.	csatár	16	0
Angelosz Hariszteasz	Feyenoord	1980. 02. 09.	csatár	57	15
Teofanisz Gekasz	VfL Bochum	1980. 05. 23.	csatár	14	0
Georgiosz Szamarasz	Manchester City	1985. 02. 21.	csatár	10	3
Nikolaosz Liberopulosz	AEK Athén	1975. 09. 04.	csatár	49	10
Dimitriosz Papadopulosz	Panathinaikosz	1981. 10. 20.	csatár	19	2
Dimitriosz Szalpgidisz	Panathinaikosz	1981. 08. 10.	csatár	12	0

A név után a jelenlegi klub, a születési dátum, a poszt és a válogatottban játszott mérkőzések, illetve szerzett gólok száma olvasható.

www.global-soccer.eu