Vágólapra másolva!
A 2006-os világbajnokság kevés kellemes meglepetésének egyike a francia válogatott szereplése volt: az öregnek, kiégettnek és motiválatlannak tartott gallok végül a döntőig meneteltek, egyik legjobb játékosuk pedig az a Patrick Vieira volt, akinek jövője sokáig kérdéses volt, hiszen klubját, a Juventus FC-t az olasz másodosztályba száműzték. Az azonban nem tűnt valószínűnek, hogy Vieira a Serie B-ben kergeti majd a labdát és az ellenfeleket, hiszen posztján évek óta a világ egyik legjobbja, aláírásáért pedig sorban álltak az európai élcsapatok - amelyek közül az FC Internazionale lett a befutó.

Ezt azonban a 2001-2002-es szezonban sem sikerült megszereznie, hiszen az Arsenal az első csoportkörből még továbbjutott, a második kanyart viszont már nem élte túl: csak harmadikok lettek Vieiráék a Bayer Leverkusen és az RC Deportivo mögött, így kiestek.

Hazai fronton viszont ismét taroltak az Ágyúsok: a bajnokságban hét ponttal előzték meg a Liverpool FC-t és tízzel a Manchester Unitedet, az FA-kupa döntőjében pedig a Chelsea FC-t verték 2-0-ra, így 1998 után ismét dupláztak.

Vieira nagyon reménykedett benne, hogy akárcsak négy évvel korábban, a hazai siker után ismét világbajnoki cím következik, de a japán-dél-koreai közös rendezésű torna finoman szólva nem úgy sikerült a franciák számára, ahogyan tervezték: a címvédő rúgott gól nélkül esett ki csoportjából és okozta a vébék történetének egyik legnagyobb ilyen jellegű szenzációját (Patrick mindhárom mérkőzésen a kezdő csapat tagja volt Ázsiában, csak az utolsó, dánok elleni összecsapáson cserélték le a hajrában).

Vieira nehezen heverte ki a hatalmas csalódást. A 2002-2003-as szezonban nem ment neki a játék: egy sérülés miatt csupán 24 találkozón szerepelt a bajnokságban, amelynek végén ezüstérmes lett (természetesen a Manchester United előzte meg az Ágyúsokat), a Bajnokok Ligájában pedig ismét a második csoportkör jelentette a végállomást a csapat számára.

2003 nyarán ismét bejelentkezett Vieiráért a Real Madrid, amely már évek óta kitartóan ostromolta az Ágyúsok kapitányát (aki Tony Adams 2002-es visszavonulása óta viselte a karszalagot), de ő a sikertelen szezon dacára is a maradás mellett döntött, hiszen, mint később elmondta, úgy érezte, az Arsenallal is lesz még esélye komoly nemzetközi sikerek elérésére.
Ebben nem lett igaza, de hazai porondon még sikerült maradandót alkotnia Vieirának és az Arsenalnak: 2004-ben veretlenül nyertek bajnokságot a londoniak, egy évvel később pedig megnyerték a FA-kupát, a bajnokságban pedig Patrickot választották az idény legjobb játékosának.