Vágólapra másolva!
A 2012-es Eb-pályázat eredményhirdetése óta úgy özönlenek a szerkesztőségünkbe küldött levelek, hogy órák alatt sem tudtuk végigolvasni őket. Az ukrán-lengyel győzelem, illetve a szavazat nélkül maradt magyar kandidálás az érzelmek és magyarázatok széles skáláját váltotta ki olvasóinkból, rengeteg elkeseredett és hitetlenkedő hozzászólás érkezett, sokan viszont egyetértenek az UEFA döntésével. Nagy tábora van azoknak, akik a háttérben gazdasági érdekeket vagy korrupciót sejtenek, még többen a magyar futball színvonalát és a sportág vezetését kárhoztatják, mások a magyarok rossz mentalitásában vagy az ország súlytalanságában látják az okokat. Íme néhány a vélemények közül.

Balázsnak az idő segített feldolgozni a történteket: "Először mérhetetlenül csalódott voltam, de idővel rájöttem, hogy az UEFA remek döntést hozott. 1. A politikájukat követve a "kisebb országok" (mármint a nem az elithez tartozók) kapják meg az esélyt egy esetleges kiugrásra. 2. Ha az UEFA az olaszokat favorizálja, szemet hunyt volna a bundabotrányok felett. 3. És a legfontosabb, hogy miért nem mi kaptuk: 2008-ban Ausztria rendezi Svájccal, tehát egy közép-európai és egy félig meddig közép-európai, így a földrajzi közelség is hátráltathatta a magyar-horvát közös pályázatot."

Gandalf nevéhez híven próféciára is vállalkozott: "Szerintem helyesen döntöttek, ez az ország 2012-re gazdaságilag össze fog omlani, én sem tenném le szívesen a voksomat egy előreláthatólag kudarcra ítélt vállalkozásra."

KT történelmi kontextusba helyezte a döntést: "Ahol és amikor franciá(ko)n múlt valami, ami nekünk fontos, abból még jól nem jöttünk ki a történelem során, most sem volt másként."

T. Zsolt a futball hegemóniája ellen szólt: "Nagyon sajnálom, hogy az országnak ismét kudarcélményt kell feldolgoznia. Ugyanakkor egyáltalán nem értem, hogy miért kell folyton a focit 'nyomni'. Úgy gondolom, más sportágakban sokkal sikeresebbek vagyunk."

V. István egy magyar sajátosságra mutatott rá: "Ezért a döntésért fölösleges volt kiutazni 150 embernek. Elég lett volna 20-25 arra érdemes személy, de hát mi ilyenek vagyunk, szórjuk két kézzel a pénzt, 'dőzsölünk és mulatunk'."

Sz. Zoltán ugyan pesszimista volt az eredményhirdetés előtt, de azért ennyire nem : "Az, hogy szavazatot sem kaptunk, engem is meglepett, én egy szavazatra vártam (...) A horvátok csak velünk veszítettek, bárki mással megnyerték volna."

RoliNove9 szerint gyalázat történt: "Bravó UEFA! Az európai futball legocsmányabb döntését sikerült meghozni, szégyen, amit tettek."

Jani a több hozzászóló által is emlegetett "pénz beszél..." elvet vallja: "Sajnos, a mai világban minden a pénzről szól, és ezzel mi nem versenyezhetünk. A nagyobb lélekszám, nagyobb stadionok, nagyobb bevételi lehetőség és a nagyobb korrupció mind adta a lehetőséget, hogy a lengyel-ukrán pályázat nyerjen. Igazából erős csapattal, mérkőzéseket nyerve kell ott lennünk az Eb-n, és senki nem fog szontyologni, hogy miért nem mi rendezzük."

Forrás: MTI

Gyárfás Tamás az eredményhirdetés után

Butarobokuty elszámoltatná a pályázat készítőit: "Oké, ez nem jött be, ennyi. Eddig hány millióba került ez? Most azt a pénzt tessék visszaadni, a pályázatot nyilvánossá tenni, hogy a pórnép is láthassa, hogy mi miatt nem kaptunk egyetlen szavazatot sem, a felelős meg mondjon le, és vonuljon hátrébb a pénzesbödöntől örökre."

M. zoltán szerint a magyarok általános rossz híre vezetett idáig: "Ideje szembenézni azzal, hogy a világ így értékel bennünket. Egy szavazatot sem érdemlünk. Semmit sem. Köszönet érte azoknak politikusainknak, akik pártállástól függetlenül, csak saját érdekeikkel és/vagy az ellentétek szításával foglalkoznak. Köszönet érte azoknak, akik aktívan részt vettek az MTV-ostromban vagy más hasonló orzságimázs-építő rendezvényen. Köszönet a csaló éttermeseknek, lehúzós taxisoknak, az adót soha nem fizető vállalkozóknak, a budapesti parkolási társaságoknak, a kukásoknak, akik csak reggel 8-kor a csúcsban tudnak dolgozni stb. Sok? Pedig még tudnám folytatni... De szerintem bárki. De minek?

B. Ferenc szerénységre int: "A nagy mellényt le kell végre venni. Rá kell ébredni arra, hogy más országok előbb tesznek valamit, aztán pályáznak."

András következményeket vár: "Tisztelt szervezők! Nagyon leszerepeltünk, így vonják le a konzekvenciákat, tűnjenek el a magyar labdarúgásból!"

Andrea felvetése: "Ha nem lett volna 2006. szeptember 18., talán mi rendezhettünk volna Eb-t.

Sümi több szempontból is értékel: "Először is nem értek egyet a döntéssel, mert ez egy nagyon jó lehetőség lett volna nekünk. Másrészről viszont örülök neki, hogy nem kaptuk meg, mert így nem tudja magát bebetonozni ez a mai korrupt MLSZ."

Etelka a vereség három okát nevezte meg: "Először is az olyan nép, amelyik egymással is méltatlanul viselkedik, nem szimpatikus a világ előtt. Joggal. Meg kell tanulnunk közös ügyekért összefogni, és egymásnak a kötelező tiszteletet megadni. Gondolok itt az úszó-Eb-re, valamint az őszi eseményekre. (...) Másodszor a magyar focit semmilyen csodaszer nem fogja meggyógyítani, amíg a vezetésének elképzelése sincs, mi a több évtizedes kudarcsorozat oka. Véleményem szerint szisztematikusan szerény és tehetséges focistákat kell kinevelni, akik elsősorban szerelemből fociznak. Előbb a folyamatos jó teljesítmény, aztán az anyagiak, mint az élet más területén. A harmadik, egy talán szubjektív dolog: valószínű, hogy Platinin több múlt, mint gondoltuk, s a franciáknak mi sosem voltunk a szívük csücske. Ha szimpatikusak és tehetségesek lettünk volna, akkor biztos mienk lenne a rendezés joga, mert nem lett volna mibe belekötni. Gyárfáson és csapatán igazán semmi sem múlt, ők megtették, amit lehetett, minden tiszteletem az övék."