Olasz botrányok, ukrán belharcok - magyar siker?

Michel Platini, az Európai Labdarúgó Szövetség elnöke szerdán 11.30-kor bejelenti, mely ország(ok) rendezheti(k) majd a 2012-es Európa-bajnokságot. Ami az esélyeket illeti, figyelemreméltó a dpa véleménye: a német hírügynökség szerint az olasz bundabotrány, valamint az instabil ukrán belpolitikai helyzet miatt a "kívülállóként" számon tartott magyar-horvát kandidálás is esélyessé lépett elő, még ha a magyarok "ismeretesen csekély lelkesedést" mutatnak a futball iránt. Összeállításunkban a keddi cardiffi történtekről, a prezentációs főpróbákról, a walesi előkészületekről, valamint a három kandidálás erősségeiről, gyengéiről és a helyszínen tartózkodók várakozásairól is olvashatnak.

A magyar küldöttség Cardiffban bizakodva várja a szerdai döntést. Elbert Gábor, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sport szakállamtitkára szerint a magyar és horvát pályázati bizottság mindent megtett a győzelemért. "A sportban benne van a vereség lehetősége is, én azonban hiszek a győzelmünkben" - mondta az MTI-nek. "Ha mégsem nyerünk, akkor is emelt fővel utazhatunk haza. Én személy szerint a keddi prezentáció után nem változtatnám meg korábban kialakított álláspontomat, de biztos vagyok benne, hogy olyanok is akadnak az UEFA végrehajtó bizottságában, akik csak az utolsó pillanatban döntenek."

Szilágyi György, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) tiszteletbeli elnöke azt mondta: "Úgy érzem, nyerünk, a mi pályázati anyagunk a legjobb és ezért megkapjuk az Eb-t."

Mészöly Kálmán korábbi olimpiai bajnok labdarúgó, volt szövetségi kapitány is bizakodó. "Csak a győzelemre gondolok, más eredményt nem tudok elképzelni" - jelentette ki.

Albert Flórián, az egyetlen magyar aranylabdás futballista nem mert tippelni: "Lehetetlen megjósolni a végeredményt, mindhárom pályázó egyformán esélyes, nem szívesen lennék a döntéshozók helyében, óriási a felelősségük, a három nagyon jó pályázat közül rendkívül nehéz egyet kiemelni."

Puskás Ferencné, az Aranycsapat legendás labdarúgójának özvegye óvatosan derűlátó. "Hinni kell a sikerben, mert különben nem lehet nyerni, a végeredményre azonban nem mernék tippelni."

"Azt álmodtam, hogy mi kapjuk meg a rendezés jogát és szerdán, a döntés kihirdetése után az egész ország ünnepel" - mondta Szepesi György, a rádiós riporterlegenda, az MLSZ korábbi elnöke.

"Csak győzelemben tudok gondolkozni, és hiszek a sikerünkben" - hangsúlyozta Várhidi Péter, a magyar válogatott szövetségi kapitánya. "Én azonban abban is hiszek, hogy 2012-re olyan erős válogatottunk lesz, amely képes a selejtezőkön is kiharcolni a részvétel jogát, amennyiben nem kapjuk meg a lehetőséget a kontinens-bajnokság megrendezésére."

Demcsák Zsuzsa korábbi modell, televíziós riporter, a magyar-horvát prezentáció műsorvezetője optimistán nyilatkozott az esélyekről. "Ahogy közeledik a döntés időpontja, úgy leszek egyre biztosabb a sikerünkben. Bár a vetélytársak prezentációs anyagát nem ismerem, abban egészen biztos vagyok, hogy a miénk a legjobb."

Semmi-Kis Tünde szépségkirálynő úgy érzi, hogy nincs egyedüli győzelmi esélyes. "Nem ismerem a többi pályázatot, de biztos vagyok benne, hogy azok is nagyon erősek. A miénkről tudom, hogy rendkívül jól sikerült és remélem, hogy ez meggyőzi a döntéshozókat is."

A szépségkirálynőkre is fontos szerep hárul

Kisteleki István, az MLSZ elnöke szerint apróságok dönthetnek. "A futballban már többször kiderült, hogy minden a 92-93. percben dől el. Mi most értünk el idáig, remélem, a hajrát is ugyanolyan jól bírjuk, mint az ezt megelőző időszakot és akkor van esélyünk a végső győzelemre."

Gyárfás Tamás, a magyar pályázatot előkészítő szervezőbizottság vezetője szerint még semmi sem dőlt el. "Nem értek egyet azokkal, akik azt állítják, hogy az UEFA már meghozta döntését. Az úszó-Eb előtt mindegyik döntéshozóval leültem beszélgetni és meg tudtam győzni őket arról, hogy nekünk kell megrendezni az Európa-bajnokságot. Erre ezúttal nincs lehetőségem, mert az UEFA illetékeseit nem ismerem, és ők sem engem. Sajnos a magyar futball sportdiplomáciai téren nem áll túl jól, ezért más utat kellett választanunk, prezentációnkkal az illetékesek érzelmeire próbálunk hatni."

Az eddigi Európa-bajnokságok mérkőzés- és nézőszámai:

1960, Franciaország: 4 mérkőzés, 78 958 néző, meccsenként átlagosan: 19 740 néző
1964, Spanyolország: 4 mérkőzés, 156 253 néző, meccsenként átlagosan: 39 063 néző
1968, Olaszország: 5 mérkőzés, 192 119 néző, meccsenként átlagosan: 38 424 néző
1972, Belgium: 4 mérkőzés, 106 510 néző, meccsenként átlagosan: 26 628 néző
1976, Jugoszlávia: 4 mérkőzés, 106 087 néző, meccsenként átlagosan: 26 522 néző
1980, Olaszország: 14 mérkőzés, 350 655 néző, meccsenként átlagosan: 25 047 néző
1984, Franciaország: 15 mérkőzés, 599 655 néző, meccsenként átlagosan: 39 977
1988, Németország: 15 mérkőzés, 935 681 néző, meccsenként átlagosan: 62 379 néző
1992, Svédország: 15 mérkőzés, 429 623 néző, meccsenként átlagosan: 28 642 néző
1996, Anglia: 31 mérkőzés, 1 269 894 néző, meccsenként átlagosan: 40 964 néző
2000, Belgium és Hollandia: 31 mérkőzés, 1 102 850 néző, meccsenként átlagosan: 35 576 néző
2004, Portugália: 31 mérkőzés, 1 190 586 néző, meccsenként átlagosan: 38 406 néző

[origo] / (MTI)