Következő mérkőzések
Németország
21:002024. június 14.
Skócia
Magyarország
15:002024. június 15.
Svájc
Vágólapra másolva!
Hetente jelentkező új sorozatunkban olyan egyesületek rövid történetével ismertetjük meg olvasóinkat, amelyek ugyan nem tartoznak a sztárklubok közé, azaz nem nyertek sok bajnokságot, kontinentális kupákat, viszont ennek ellenére több klasszist, ismert játékost neveltek, adtak a futballvilágnak.

Az első olyan labdarúgó, aki később Európa-szerte ismertté vált, mi több világbajnokságot is nyert, 1976-ban került a Hertha Zehlendorfhoz. A 16 éves fiatal csatárt egy másik berlini egyesülettől, a VfL Schönebergtől igazolták át a kék-fehérek. A berlini születésű Pierre Littbarski mindössze két évet játszott Zehlendorfban (tagja volt az 1978-ban korosztályos bajnoki ezüstérmet szerzett csapatnak), majd Kölnbe szerződve néhány esztendő alatt a legjobb nyugatnémet labdarúgók közé emelkedett.

Két periódusban (egyéves franciaországi kitérővel) 14 évet játszott a "kecskéseknél", 406 bajnokin 116 gólt szerzett. Az NSZK válogatottjával (73 találkozón 18 találattal erősítette) három világbajnokságon vett részt, 1990-ben aranyérmet akasztottak a nyakába. Littbarski jelenleg a japán Avispa Fukuoka edzője.

Gyerekként már tapsolhatott a fiatal Littbarskinak a klubtörténet egy másik ismert játékosa, Marcus Feinbier. Az 1969-es születésű támadóból közel sem lett Littihez mérhető klasszis, ám aki 35-ön túl is 13 gólt termel a Bundesliga 2-ben, valamint immár 20 éve profi labdarúgó Németországban, az mindenképpen említést érdemel. Feinbier 1975-ben lett a Hertha Zehlendorf igazolt labdarúgója, majd 12 évesen a szülei egy másik berlini egyesülethez vitték, de esztendő múlva Marcus visszatért a kék-fehérekhez.

1987-ben a Bayer Leverkusen vitte el a tehetségesnek tartott támadót, aki egy évvel később UEFA-kupa győztes lett a gyógyszergyáriak színeiben. A jelenleg a regionalligás Fortuna Düsseldorfban szereplő csatár 1992-ig volt a Leverkusen játékosa (a Bundesligában 69 mérkőzésen három gólt szerzett), majd 13 éven keresztül játszott a német labdarúgás második vonalában (többek között a Hertha BSC-ben), ahol 274 találkozón 90 gólt termelt.

Abban az esztendőben, amikor Littbarski magasba emelhette a világbajnoki trófeát, a Herthától egy másik szép karriert befutott játékos vett búcsút. Az akkor 18 éves Christian Ziege - aki két másik berlini klub, a Südstern 08 és a TSV Rudow érintésével, 1985-ben került Zehlendorfba - a német labdarúgás sztárcsapata, a Bayern München invitálása miatt költözött el szülővárosából.

A lendületes bal oldali középpályás gyorsan alapember lett a bajor klubnál, amelyet (185 mérkőzés/38 gól) 1997-ig erősített, később játszott az AC Milanban és Angliában (Middlesbrough FC, Liverpool FC, Tottenham Hotspur) is. A német válogatottal 1996-ban Európa-bajnoki arany-, 2002-ben világbajnoki ezüstérmet szerzett. A játékospályafutását 2005-ben befejező Ziege jelenleg utolsó klubjának, a Borussia Mönchengladbachnak az U17-es csapatát gardírozza.

Mindent egy helyen az Eb-ről