Vágólapra másolva!
Pénteken Düsseldorfban, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) tisztújító kongresszusán eldől, hogy folytatódik -e az 1990 óta tartó Johansson-éra az európai futball élén, avagy az új hullám győzedelmeskedik, és Michel Platini lesz a szervezet első embere. Magyar szempontból is érdekes a kongresszus, mert a végrehajtó bizottság hat tagjának lejár a mandátuma, márpedig április 18-án ez a testület dönt a 2012-es Európa-bajnokság helyszínéről.

Forrás: [origo] Platini beszél az elképzeléseiről

Lennart Johansson már fiatalkorában tanújelét adta, hogy jó érzéke van a vezetéshez, barátaival saját klubot alapított, igaz, akkoriban a futball csak hobbi volt számára, sokkal szívesebben űzte a skandinávoknál nagy népszerűségnek örvendő bandyt.

A bandyhez fűződő viszonyának és a sógorának köszönhette, hogy a futballal is közelebbi kapcsolatba került, a rokon meggyőzte, hogy érdemes szerepet vállalnia a stockholmi AIK Solna bandyszakosztályánál, ami annyira jól sikerült, hogy később megnőtt a befolyása a klubnál. Idővel a futballszakosztály is az irányítása alá került, majd 14 éven keresztül az egyesület elnökeként működött, miközben egy padlóburkolással foglalkozó cég ügyvezető igazgatójaként is vezető beosztásban dolgozott.

A Solnánál eltöltött évek alatt sikerült olyan hírnevet szereznie magának, hogy 1984-ben a Svéd Labdarúgó Szövetség elnökévé választották, a következő lépcsőfok az volt, hogy tagja lett az 1988-as Európa-bajnokság szervezőbizottságának, majd 1990-ben jött a nagy feladat, amikor kinevezték az UEFA első emberének. Johansson számos küzdelmet vívott meg sikerrel az elmúlt több mint másfél évtizedben, két párharcot a rákkal szemben is megnyert, és a 77 éves sportdiplomata úgy érzi, van még benne annyi energia és motiváció, hogy az ötödik, egyben utolsó megbízatást is eredményesen teljesítse.

A svéd elnök 1990-ben éppen egy franciát, Jacques George-ot követett az UEFA élén, most egy másik gall, Michel Platini próbálja kitúrni a posztjáról. Platinit nem kell bemutatni azoknak, akik követik a futballvilág eseményeit, játékosként 1984-ben Európa-bajnoki címet szerzett, 1982-ben negyedik, 86-ban harmadik helyen végzett a vébén válogatottal, amelyben 72-szer szerepelt, háromszoros Aranylabdás, volt francia és olasz bajnok, KEK- és BEK-győztes, a labdarúgás statisztikáival foglalkozó német IFFHS a 20. század hetedik legjobb játékosának választotta.

Visszavonulása után több-kevesebb sikerrel irányította a francia nemzeti tizenegyet, majd a 98-as világbajnokság szervezőbizottságának társelnöke volt, jelenleg a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) Technikai és fejlesztési bizottságának elnöke, a FIFA és az UEFA végrehajtó bizottságának tagja, és a francia szövetség alelnöke.

Platini kampánya során két fontos témában is támadta Johanssont, a francia kihívó átalakítaná a Bajnokok Ligája rendszerét, és változtatna az UEFA-elnök szerepén, ő ugyanis kivenné a részét a napi munkából is, míg riválisa az évek folyamán egy olyan jól működő gépezetet épített fel, amelyben az európai szövetség első embere ugyan állandó kapcsolatban van munkatársaival, de csak a döntések meghozatalában vállal szerepet.

Johansson egyik legnagyobb sikerének tartja, hogy a Bajnokcsapatok Európa Kupájának átszervezésével a Bajnokok Ligája óriási profitot termelő sportesemény lett, a szórakoztató iparág része, amelyet szerte a világon százmilliók néznek. A trónkövetelő korábban még úgy nyilatkozott, hogy visszaállítaná a kieséses rendszert, de újabban inkább azt emlegeti, hogy a selejtezőkben vezetne be újítást, és elvenne egy helyet a spanyoloktól, olaszoktól, angoloktól, akik négy csapattal képviseltetik magukat az elitligában.

"Túlzásnak tartom, hogy a legerősebb futballnemzetek négy klubcsapatot nevezhetnek a BL-be. Három bőségesen elég, így másoknak is lenne lehetőségük a szereplésre. A labdarúgás nagysága éppen abban rejlik, hogy univerzális" - mondta Platini, aki ezzel a kiscsapatok kedvében szeretne járni, és odaszúrt egyet a G-14-re hallgató, Európa legtehetősebb klubjait tömörítő szerveződésnek is, amikor azt mondta, hogy a csoportosulás nem reprezentálja a kontinens labdarúgását. Platini célja elkerülni, hogy mindent ezek a nagycsapatok uraljanak, helyette inkább az egységre helyezi a hangsúlyt, amikor úgy nyilatkozott, hogy szeretne létrehozni egy európai labdarúgócsaládot.

Kérdés, hogy az egyes érdekcsoportok támogatása mennyiben valósul meg a választás során, Platinit a bizalmáról biztosította a profi játékosok érdekvédelmi szervezete (FIFPro) és a FIFA, valamint az olaszok is az egykori Juventus-bálvány pártját fogják, így a jólértesültek szerint Platini sikere esetén a taljánok 2012-es Eb-pályázata is esélyessé lépne elő. Platini korábban Sepp Blatternek, a FIFA elnökének volt személyes tanácsadója, így érthető módon a nemzetközi szövetség feje is őt látna szívesen az UEFA élén, Johanssont kritizálta is, amiért csak tavaly júliusban döntötte el, hogy újra jelölteti magát, mert eredetileg úgy volt, hogy a svéd vezető elhagyja a posztját, amikor lejár a negyedik időszakra szóló megbízatása.

Forrás: EPA

Blatter (balra) támogatása sokat érhet Platininek

Blatter és Johansson 1998-ban a FIFA elnöki címért mérkőzött meg egymással, végül előbbi jött ki győztesen a csatából, de sokan úgy tartják, hogy a végeredmény kialakulásában komoly szerepe volt a korrupciónak. Igaz, Johansson is tudja, hogyan kell maga mellé állítani a szavazókat, nem véletlen, hogy az UEFA tavaly kihirdette, hogy az összes tagország két éven keresztül 1 millió dolláros támogatásban részesül a fejlesztési alapból.

Mivel nagyságtól és gazdasági helyzettől függetlenül minden ország egy vokssal rendelkezik, így jó taktikai lépésnek tartották ezt a támogatást a témában jártas újságírók. A német szövetség nyilvánosan is kiállt Johansson kandidálása mellett, és úgy tűnik, hogy a G-14 is inkább a svéd újraválasztását támogatná, mert ugyan rengeteg konfliktusa volt a nagycsapatokat tömörítő szervezetnek az UEFA-val, de jobban bíznak abban, akit már ismernek.

A kelet-európai országok is Johanssonnal szimpatizálnak, a sportvezető jó kapcsolatot ápol a magyarokkal, így az ő győzelme esetén talán kedvezőbb helyzetből várná a horvátokkal közös Eb-pályázatunk az április 18-i döntést. A 2012-es kontinensviadal helyszínét kijelölő végrehajtó bizottságban tizenhárom tagból hatnak lejár a mandátuma, így magyar szempontból sem mindegy, hogy kiket választ meg a kongresszus.

A küldöttek legfeljebb három forduló alatt döntenek a küldöttek az elnök személyéről. A voksolás első körében abszolút többség (a szavazatok kétharmada plusz egy voks) szükséges a győzelemhez. A második körben már az egyszerű többség (a szavazatok ötven százaléka plusz egy voks) elég a sikerhez. A harmadik fordulóban - amennyiben szükséges - az a jelölt nyer, akinek több szavazata van. Ha eljutnak a felek a harmadik körig és esetleg döntetlen lesz az állás, akkor sorsolással döntenek az elnök kilétéről.

Forrás: EPA

Johansson felvirágoztatta a BL-t, és nem változtatna a rendszeren

Johanssonnak először kell egy riválissal megmérkőznie a posztért, négy éve ugyan szintén Platini volt a kihívó, de a francia végül visszakozott, amikor megtudta, hogy Johansson folytatja a munkát a szövetség élén. Ahogy az ilyenkor lenni szokott mindkét fél magabiztosan várja a választást, Platini például azt mondta, hogy játékosként megértette és megtanulta, hogy mi kell a győzelemhez, emiatt nem fél a vereségtől.

Johansson így replikázott: "Egy dolog, ha valaki a futballpályán tölti a fél életét, és egy másik kezelni 52 ország problémáit, melyeknek más a vallása, a nyelve és a szemlélete. Platini a jövő embere lehet, mert van ideje tanulni és tapasztalatot szerezni, amivel jelen pillanatban még nem rendelkezik, nekem viszont az a feladatom, hogy megvédjem azt, amit kollégáim és én felépítettünk az elmúlt évek folyamán."

Az UEFA eddigi elnökei:
1954-1962: Ebbe Schwartz (dán)
1962-1972: Gustav Wiederkehr (svájci)
1972-1973: Barcs Sándor (magyar)
1973-1983: Artemio Franchi (olasz)
1983-1990: Jacques Georges (francia)
1990 óta: Lennart Johansson (svéd)