A Halo Spartanjaival való találkozást kevesen élik túl

Félsiker a fiatalok körében, ha videójátékokból készítenek filmet, bár sokszor nem tudnak igazán meggyőző történettel előállni az alkotók. A Halo című sorozat a szerencsés kivételek közé tartozik, jól működik a science fiction eposz, érdekes a Spartanok, a legyőzhetetlen, félig ember és félig gép szuperkatonák életének bemutatása, és az is látszik, hogy sokat dolgoztak az űrlények furcsa vizuális megjelenésén.

Akik rajongtak a Csillagok háborújáért, szerették a Star Trek sorozatot, a legújabb Dűne két részét és Alex Garland Ex Machina mesterséges intelligenciáját érdeklődéssel fogadták örülni fognak annak, hogy a Skyshowtime műsorra tűzte a Halo második, 8 részből álló évadját is. Az első évad 2022-ben került a streaming szolgáltató platformjára, és bár mindenkinek feltűnt, hogy szinte nincsen olyan jelenet, amit nem láthatott a közönség valamelyik régebbi kultikus sci-fi filmben, mégis tudtak új minőséget teremteni az alkotók. Már a Halo első évada is rendkívül látványos volt, a párbeszédek bár nem haladták meg, de jól hozták azt a színvonalat, amelyet egy jó sci-fitől elvár az ember. Ráadásul több akció során arra is történt utalás, hogy a Halo eredetileg egy videójáték volt. Ezekben a jelenetekben a videójáték vizuális világát idézték, de – ami nagy szerencse – nem vitték túlzásba, épp csak utaltak rá.

Halo
Fotó: Skyshowtime

A Halo korunk legkegyetlenebb erkölcsi kérdését veti fel

Otto Bathurst az első évadot Roel Reinével rendezte, akit az Egy ökölnyi bosszú rendező-operatőreként ismerhet a közönség, és már abból a filmből is kiderült, hogy jó érzékkel és látványosan képes előadni akciódús bunyókat. Látszik is a keze nyoma az első évad az első epizódjának nyitójelenetében, amely egy nagy horderejű háborút mutat, amelyben először a felkelők harcolnak az űrlényekkel, majd az űrlények a Spartanokkal. A rendkívül dinamikusra fényképezett harcoknak aztán csak egyetlen túlélője lesz, és persze négy Spartan, de hamar kiderül, hogy nekik könnyű, mert ők félig gépek, félig emberek, olyan páncélruhában járnak, amely jószerivel mindentől megvédi őket, ráadásul különlegesen kiképzett és rendkívüli erővel rendelkező katonák.

Halo
Fotó: Skyshowtime

Otto Barthurst a második évadot Jonathan Liebesmannal együtt rendezte, akitől azért remélt egy sötétebb science fiction világot, mert a 2012-es Titánok haragjában Liebesmannak sikerült létrehoznia valami hasonlót. Mindenestre a Haló Alex Garland Ex Machina által felvetett gondolatmenetet folytatja, amelyben a mesterséges intelligencia önálló döntések meghozatala révén arra is képes lesz, hogy fellázadjon alkotója ellen. Itt az első évadban a Spartanok (amelyet egyébként akár le is fordíthattak volna teljesen, spártaiak vagy spártai katonák) vezetője, aki Master Chief fokozatban van és John-117 névre hallgat megtámogatják egy igazán fejlett mesterséges intelligenciával, akit Cortanának hívnak, és aki iszonyatos gyorsasággal képes elemezni a harcok során kialakult helyzeteket. Az alaphelyzet tehát az, hogy az embereket védik a Spartanok az űrlényektől, akik el akarják pusztítani őket.

Halo
Fotó: Skyshowtime

Az emberekkel való kísérletek valódi erkölcsi kérdésekre irányítják a figyelmünket. Sok érdekes karakter (beleértve a magyar Nagypál Gábor által alakított lázadót) és igazán izgalmas melléktörténetek, valamint a múlt részenként adagolt bemutatása révén a Halo egy monumentális filmeposz, amely nemcsak szórakoztatja a nézőket, de nem kevés kérdést illetően el is gondolkoztatja őket. Egyrészt azt a kérdést firtatja, hogy képes-e az ember együttműködni a mesterséges intelligenciával, másrészt bőszen kritizálják az alkotók azt a gondolkodást, amelyben a cél szentesíti az eszközt, harmadrészt azt az erkölcsi fundamentumot is szépen bemutatja a sorozat, hogyha egy kicsi esély is van arra, hogy meg lehet akárcsak egyetlen katonát is menteni, akkor azt meg kell tenni.

Halo
Fotó: Skyshowtime

Egyrészről azt látjuk, hogy a felelőtlen és átgondolatlan lépések sora oda vezet, hogy feleslegesen áldoznak fel katonákat, addig azt is láthatjuk, hogy a tökéletes kiképzésben részesített katonák, de még a mesterséges intelligencia is az élet védelmét tartja elsődlegesnek. És bár a Halo olyan, mintha George Lucas Csillagok háborúját összegyúrták volna Alex Garland Ex Machinájával, mégis túlszárnyalja mindkettőt abban a tekintetben, hogy egyrészt egy önálló eposz létrehozására voltak képesek az alkotók, másrészt az előbbi kettővel ellentétben sokkal bizakodóbb a sorozat, abban a tekintetben, hogy az emberiség legfontosabb erkölcsi fundamentumai megmaradnak a távoli jövőben is igazodási alapként. Mai világunkban, amikor egyre jobban kezdünk rettegni a mesterséges intelligenciától, jó néha olyan sorozatot is megnézni, ami arról szól, hogy van remény. Az erkölcs győzedelmeskedni fog.

Sommásan: 8/10