Vágólapra másolva!
Belgiumban nem csak a legjobb játékosnak adnak különdíjat az egyes szezonok végén, hanem létezik az úgynevezett Ébenfa-díj is, amivel a legjobb afrikai, vagy afrikai származású futballistát jutalmazzák. Az idén ezt a trófeát a La Gantoise középpályása, Mark Busszufa kapta, aki csak nemrégiben döntött úgy, hogy marokkói színekben óhajt szerepelni.

A belga bajnokságban (már csak a történelmi okok miatt is) mindig sok afrikai focista szerepelt, de csak 1992-ben merült fel az az ötlet, hogy jutalmazzák a legjobb, fekete kontinensről származó focistát. A sportújságírókból, illetve az élvonalban dolgozó edzőkből álló zsűri tehát először 14 évvel ezelőtt ítélte oda a díjat, és akkor az FC Bruges nigériai támadója, Daniel Amokachi lett a győztes.

Amokachi egyébként egyike azon kevés labdarúgónak, aki kétszer is a legjobb, Belgiumban szereplő afrikai focistának bizonyult, hiszen az Ébenfa-díj 1994-ben is az övé lett. Az első öt évben egyébként csupa nigériai játékos részesült az elismerésben (Amokachi mellett Victor Ikpeba, Godwin Okpara és Celestine Babayaro), majd 1997-ben megszakadt a sorozat, és akkor fordult elő első ízben, hogy egy afrikai gyökerekkel rendelkező belga labdarúgó, jelesül Émile Mpenza kapta meg a díjat. Rajta kívül még egy hazai labdarúgó mondhatja el ezt magáról: az RSC Anderlecht védője, Vincent Kompany, aki 2004-ben és 2005-ben is elvitte a trófeát, ő tehát az egyetlen, aki Amokachi mellett duplázni tudott.

Az idén egy fordulóval a zárás előtt három afrikai labdarúgó áll a góllövőlista élén Belgiumban: a nigériai Tosin Dosunmu (Germinal Beerschot), a kongói Mohammed Tchité (Standard Liege) és a Burkina Fasó-i Aristide Bance (SC Lokeren), de az Ébenfa-díj 2006-os győztese nem közülük került ki. A trófeát ebben az esztendőben ugyanis a La Gantoise középpályása, Mbark Busszufa kapta meg, köszönhetően annak, hogy a pontvadászat során kilenc találatot ért el, és emellett 12 gólpasszt is adott.

A rendkívül technikás labdarúgó augusztusban még csak 22 esztendős lesz, de pályafutása már eddig is rendkívül kacskaringósan alakult. Busszufa marokkói szülők gyermekeként született, de már Hollandiában, egészen pontosan Amszterdamban, és a híres Ajax-akadémián sajátította el a sportág alapjait. Az Ajax-ifiben együtt szerepelt Hedwiges Maduróval, Nigel de Jonggal vagy Wesley Sneijderrel, és ő is a tehetségesebbek közé tartozott. Külföldön is felfigyeltek rá, 2001-ben (tehát amikor még csak 17 éves volt) bejelentkezett érte a Chelsea FC, és le is igazolta. A londoni egyesületnél előbb a korosztályos csapatban, majd a tartalékgárdában játszott, de nem tudta beverekedni magát a felnőtt keretbe, így aztán 2004-ben távozott az angol fővárosból.

A belga La Gantoise-ban kötött ki, ahol rögtön alapember lett, és az előző szezonban 29 bajnokin szerepelve öt gólt ért el. A holland utánpótlás-válogatott mestere, Foppe de Haan be is akarta hívni a tavalyi U20-as világbajnokságra, de Busszufa nemet mondott. A jelenlegi pontvadászatban pedig még jobban futballozik, egy fordulóval a zárás előtt már kilenc találatnál jár (április elsején az FC Bruges ellen például mesterhármast ért el), és emellett 12 gólpasszt is kiosztott. Az Ébenfa-díj ennek volt a jutalma, és Busszufa a jelek szerint nem tagadja meg az afrikai gyökereit, mert a minap elfogadta a marokkói válogatott meghívását. A középpályás személyesen beszélt az észak-afrikai ország szövetségi kapitányával, Mohamed Fakirral, és május 23-án, az Egyesült Államok ellen akár be is mutatkozhat a válogatottban. Annak is nagy a valószínűsége, hogy a következő szezonban már nem a La Gantoise-ben játszik majd, hiszen több topligás egyesület is bejelentkezett érte, a legkomolyabbnak a francia RC Lens ajánlata tűnik.

Ikszelt az Anderlecht és a Standard Liege/sport/focivilag/20060501foci.html?pIdx=3