Nem bírja a kétfrontos harcot a Betis

A Real Betis 2005 tavaszán a klub történetének egyik legsikeresebb szezonját zárta, hiszen a zöld-fehérek megnyerték a Király-kupát, és a negyedik helyen végeztek a bajnokságban, amellyel jogot szereztek a Bajnokok Ligája-selejtezőjében való indulásra. A nyári szünetben a vezetők mindent elkövettek, hogy a játékoskeretet alkalmassá tegyék a kettős terhelésre, de úgy tűnik, erőfeszítéseik nem jártak eredménnyel: a BL-ben ugyan nem vallottak szégyent a zöld-fehérek, de a bajnokságban rendkívül rosszul szerepel a csapat.

A Celta Vigo 2003-ban hatalmas meglepetésre a negyedik helyen végzett a spanyol bajnokságban, így a kék-fehérek a következő szezonban - történetük során először - pályára léphettek a Bajnokok Ligájában. A galíciai együttes nem is szerepelt rosszul az európai porondon, hiszen csoportjából továbbjutott, és csak az Arsenal FC tudta megállítani a nyolcaddöntőben, de a hazai színtéren nagy árat kellett fizetni a nemzetközi menetelésért: a bajnokságban ősszel olyan tetemes hátrányt szedett össze a gárda a BL-szereplés alatt, hogy a kiesést követően nem tudta ledolgozni azt, így a Celta 2004 tavaszán szégyenszemre kiesett az élvonalból. És hogy mi köze mindennek a Real Betishez? Csupán annyi, hogy ha a sevillai zöld-fehérek így folytatják, könnyen úgy járhatnak, mint két évvel ezelőtt a vigóiak.

Pedig a klub teljhatalmú elnöke, Manuel Ruíz de Lopera mindent megtett azért, hogy a gárda bírja a fokozott megterhelést: a csapat legjobb játékosait nem adta el a tehetősebb riválisoknak, és több olyan futballistát is szerződtetett, aki tehermentesítheti a kulcsembereket. A legfontosabb a Bajnokok Ligájába jutás volt, ami nem ígérkezett könnyűnek, hiszen a selejtezőben a 2004-es döntős AS Monaco volt a zöld-fehérek ellenfele. Nos, a franciák ellen sikerült kivívni a továbbjutást, méghozzá óriási csatában. Az első, sevillai találkozó egyetlen gólját a 92. percben szerezte Edú, a visszavágó végeredménye pedig 2-2 lett, a Louis II stadionban Ricardo Oliveira lőtte a Betis mindkét találatát. Mivel az előző bajnokságban is a két brazil csatár szerezte a csapat góljainak csaknem felét, nyilvánvaló volt, hogy csak akkor zárhat az idén is jó szezont a Betis, ha a dél-amerikai duónak jól megy a játék.

Nem is indult rosszul: az első fordulóban ugyan 1-0-ra kikaptak a zöldek a Valencia CF otthonában, de a következő találkozót már Oliveira góljával nyerték meg a CA Osasuna ellen. A Bajnokok Ligájában sem sikerült rosszul a csapat bemutatkozó mérkőzése, hiszen bár az első játéknapon a Liverpool FC 2-1-re győzni tudott Sevillában, a spanyolok alaposan megszorongatták a címvédőt, és egy kis szerencsével pontot is szerezhettek volna. Mire azonban eljött a következő BL-meccs időpontja, a klub háza táján már válságról beszéltek, és többen az edzőváltást sem tartották elképzelhetetlennek.

A három hátralévő szeptemberi találkozóján ugyanis a Betis csak két pontot szerzett a bajnokságban, és a kiesőzónába zuhant vissza. Az RSC Anderlecht elleni brüsszeli győzelem (természetesen Oliveira szerezte a mérkőzés egyetlen gólját) ideig-óráig elhallgattatta a kritikusokat, de a bajnokságban továbbra sem ment az együttesnek: két, vereség nélkül megúszott mérkőzés következett ugyan, de a folytatás minden képzeletet alulmúlt: a Getafe CF ellen 1-0-ra megnyert találkozó, azaz immár kilenc bajnoki óta nyeretlen a gárda a Primera Divisiónban, és 16 forduló után az utolsó helyen áll a tabellán.

A sikertelenség oka sokak szerint az, hogy a játékosok még a meglehetősen bő keret és a Lorenzo Serra Ferrer által egyre inkább alkalmazott rotáció ellenére sem bírják a terhelést. A motivációval is gondok lehetnek: a Bajnokok Ligájában ugyanis rendre hatalmas akaraterővel, agresszíven játszik a csapat, a futballisták nem ismernek elveszett labdát, a bajnokságban viszont nem mindenki nyújt száz százalékot a kiscsapatok ellen, amelynek sokszor kínos pontvesztés a vége.

Talán még ennél is nagyobb probléma az együttest sújtó sérüléshullám. Antonio Doblas kapus rögtön az első bajnokin eltörte az orrát, a védelemből az olasz Paolo Castellini, az uruguayi Daniel Lembo, valamint Luis Fernández, Óscar López, Nano és Rivas, a középpályások közül Arzu, Canas és Juanlu is hagyott ki mérkőzéseket kisebb-nagyobb sérülés miatt, de a legrosszabbul Miguel Ángel és Ricardo Oliveira járt: a nyáron a Málagától igazolt középpályás és az első számú gólfelelős is a Bajnokok Ligájában szenvedett térdszalagszakadást.

A brazil ebben a szezonban már aligha léphet pályára, és Miguel Ángel visszatérése sem várható április előtt. A Bajnokok Ligájában nélkülük is sikerült megszerezni a csoport harmadik helyét (a Chelsea FC legyőzésére pedig egész Európa felkapta a fejét), de a bajnokságban nagyon nem megy a gárdának, így a városban egyre többen emlegetik a Celta Vigo két évvel ezelőtti esetét, valamint több edző nevét, akik hamarosan átvehetik a csapatot Serra Ferrertől.