Serie A: a Juventus nyerte a páros versenyt

A 2004-2005-ös idény több klub számára hosszú ideig emlékezetes marad: a Juventus FC egy több hónapos üldözőverseny végén visszahódította a bajnoki címet az AC Milantól, az FC Internazionale rekordszámú döntetlenje ellenére is odaért a harmadik helyre, az Udinese története során először indulhat a Bajnokok Ligájában, a Sampdoria és a Palermo pedig hosszú évek után ismét kiléphet a nemzetközi porondra. A bajnokság kellemetlen meglepetését néhány patinás csapat szereplése jelentette: a római gárdák ugyan végül a középmezőnyben zártak, ám egészen az utolsó fordulóig fenyegette őket a kiesés réme; a Fiorentina pedig épphogy megmenekült a másodosztálytól.

A negyedik olasz BL-résztvevő az Udinese lesz, mely óriási küzdelemben szerezte meg az indulás jogát a Sampdoria előtt. Luciano Spalletti együttese elsősorban igen kiegyensúlyozott teljesítményének köszönheti negyedik helyét, hiszen a friuliak, riválisaikkal ellentétben, nem kerültek komoly hullámvölgybe, és jelentősebb sérüléshullám sem sújtotta a fekete-fehéreket.

A szintén egyenletesen szerepelt, ám a túl szűk játékoskerete miatt a hajrára talán kissé elfáradt Sampdoria is büszke lehet a szezonjára, ha Francesco Flachi mellett lett volna még egy gólerős csatára Walter Novellinónak (például ha januárban nem cserélik el Fabio Bazzanit Simone Inzaghira a Lazióval), talán nem az UEFA-kupában indulhatnának a genovaiak.

A második számú európai kupában a Sampdorián kívül az újonc Palermo indulhat majd, ami, ha figyelembe vesszük, hogy a rózsaszín-feketék az elmúlt két évben rutinos játékosok egész sorát igazolták, nem is olyan nagy meglepetés. Francesco Guidolin együttese sokat köszönhet középcsatárának, Luca Toninak, aki 20 góllal a negyedik lett a góllövőlistán (ő szerezte a csapat találatainak csaknem felét).

Az AS Roma is ott lesz az UEFA-kupa rajtjánál, ami komoly bravúrnak számít, hiszen a fővárosiak történetük egyik legkaotikusabb szezonját tudhatják maguk mögött. Francesco Tottiék összesen háromszor váltottak edzőt az idény során, szégyenteljesen szerepeltek a Bajnokok Ligájában, és a botrány sem volt ritka vendég a csapat háza öltözőjében, elsősorban Antonio Cassanónak köszönhetően, akinek egyik trénerrel sem volt felhőtlen a viszonya.

Néhány fordulóval a zárás előtt még a kiesés réme is felrémlett a fővárosiak előtt, de Bruno Conti együttese végül megmenekült a szégyentől, sőt, mivel bejutott a kupadöntőbe, a nemzetközi porondra is kvalifikálta magát.

A táblázat első felében további két újonc végzett, mégpedig az FC Messina és a Livorno, pedig a szezon előtt mindkét gárdát a kiesőjelöltek közé sorolta a szakértők többsége. A piros-sárgákat rendkívül masszív csapattá formálta Bortolo Mutti, a gárda igen kellemetlen ellenfél volt még a legnagyobbak számára is.

Az FC Messina remekül kezdte a bajnokságot, majd a törvényszerű visszaesés után sem omlottak össze Nicola Amorusóék, és végül a minden elismerést megérdemlő hetedik helyen zártak. A kilencedik Livorno szereplése is bravúrosnak mondható, különösen annak fényében, hogy az őszi idény végén még a kiesőzónában tartózkodtak a bordó-feketék. A decemberi edzőváltás azonban jót tett a gárdának, az élvonalban először dolgozó Roberto Donadoni felrázta az együttest, és elérte, hogy tanítványai ne legyenek érintettek a kiesés elleni, példátlanul kiélezett harcban.

A Livorno még egy fényes sikert elkönyvelhet: a csapat adja az idén a Serie A gólkirályát, a 24 találatot jegyzett Cristiano Lucarelli személyében!