Gólvágó kapus és örökifjú veteránok a brazil bajnokságban

Noha Brazíliában az európai rendszerű országos bajnokság bevezetése óta az állami bajnokságoknak már nincsen akkora jelentőségük, mint korábban, a Rio de Janeiró-i, illetve a Sao Pauló-i pontvadászat továbbra is nagy népszerűségnek örvend, és első számú fokmérője annak, hogy mely gárda lehet esélyes az aranyra országos szinten.

A paulista pontvadászat az idén különösen nagy érdeklődést váltott, ki, hiszen az egyik legpatinásabb Sao Pauló-i egyesület, a Corinthians egy új befektetőnek köszönhetően alaposan bevásárolt a télen, és több mint 25 millió dollárt költött új futballistákra, akik között ott volt az FC Porto BL-győztes brazil támadója, Carlos Alberto, a Benficától hazatérő játékmester, Roger, a Werder Bremenből visszaigazoló védő, Gustavo Nery, az argentin bekk, Sébastien Domínguez, és a legnagyob fogásnak számító argentin Carlos Tévez, aki dél-amerikai átigazolási rekordnak számító összegért szerződött Brazíliába.

Az új szerzeményeket a paulista bajnokság első fordulójában, a Mogi Mirim elleni találkozón mutattták be a szurkolóknak - de ekkor még egyikük sem lépett pályára, mivel a csapat mestere, Tite úgy ítélte meg, hogy mivel csak pár napja edzenek együtt a többiekkel, még nincsenek megfelelő erőállapotban.

A Corinthians veresége azonban még ezzel együtt is meglepetést okozott, és a gárda a következő körben sem tudott javítani, akkor a szintén kiscsapatnak számító Marilia bizonyult jobbnak nála - igaz, Tévezék ezen a találkozón sem mutatkoztak be. Az argentin focista ekkor azért nem játszhatott, mert egy rovarcsípés okozta seb elfertőzödött rajta, és a szupersztárnak még a harmadik fordulót is ki kellett hagynia, a Cor azonban ekkor végre megszerezte első győzelmét.

Tévez (és Carlos Alberto) debütálásra így a negyedik körben került sor az América ellen, és a két támadó egy tizenegyes kiharcolásával, illetve értékesítésével járult hozzá az együttes 1-0-s győzelméhez. Az ötödik játéknapon Tévez az első gólját is megszerezte, a csapat ismét nyerni tudott, és úgy tűnt, hogy a kezdeti nehézségek után a Corinthians versenyben lesz az aranyéremért - az első komoly erőpróbának a Santos elleni rangadó ígérkezett a hetedik játéknapon.

Az aktuális brazil bajnokcsapat ugyanis pazarul kezdte az állami pontvadászatot, első három mérkőzésén még csak pontot sem veszített, ami leginkább kiváló formájában lévő csatárának, Robinhónak volt köszönhető. A csapatot a jelek szerint nem viselte meg, hogy a tréner, Vanderley Luxemburgo a télen otthagyta a klubot, és a Real Madridba szerződött, és Robinho futószalagon gyártotta a gólokat: az első körben a Portuguesa ellen kétszer volt eredményes (miközben csatártársa, Deivid mesterhármast vágott), majd a Ponte Preta ellen is betalált.

Ezt követően a Mogi Mirim ellen ugyan nem szerzett gólt, viszont a helyére becserélt Douglas igen, és így az együttes három forduló után maximális pontszámmal állt az élen. Az első pontvesztés a negyedik játáknapon jött el a Portuguesa Santisa ellen (pedig Robinho ezen a találkozón megtalálta góllövő cipőjét), a következő meccsen pedig az Atlético Sorocaba ellen a gárda sztárja piros lapot kapott.

Ezt követően nélküle nem is tudott nyerni a csapat a Guaraní ellenében, de a Corinthians elleni rangadón Robinho már ismét a pályán volt, és ez döntőnek bizonyult. Az ifjú klasszis ugyanis ellenállhatatlanul futballozott: előbb két védőt kicselezve gólpasszt adott Leónak, majd a második félidő elején maga is betalált kétszer, így vezérletével a Santos sima 3-0-s győzelmet aratott.

A másik oldalon Tévez nem csillogott, csak egyszer villantotta fel tudását, amikor pazar labdát adott Gilnek, aki azonban a Santos kapusába, Mauróba püfölte a labdát. A portás egyébként meglehetősen nehéz helyzetben volt, mivel a Corinthians szurkolói folyamatosan dobálták őt a második félidőben, és egyszer el is találták egy kővel, ám rövid ápolást követően (öt prcig állt a meccs) a hálóőr folytatni tudta a játékot.

A Santos azonban ezzel győzelemmel, veretlenül is csak a második helyen állt, mivel a Sao Paulo FC jobban szerepelt. Az Émerson Leao által dirigált együttes négy győzelemmel nyitott, és főleg a fiatal csatárnak, Diego Tardellinek ment remekül a játék, aki négy mérkőzés alatt ötször volt eredményes.

A támadó tavaly fegyelmezési problémák miatt többnyire csak a tartalékcsapatban szerepelt, de mostanra "kibékült" a mesterrel, és visszakerült az első keretbe, amit remek teljesítménnyel hálált meg. A Sao Paulo első pontvesztése az ötödik körben, az Uniao Barbarense ellen jött el, pedig a csapat itt is 2-0-ra vezetett, de az ellenfél a hajrában egyenlíteni tudott. Leao mindezt elsősorban a játékvezető tevékenységével okolta, mondván, a bíró nem adott meg egy jogos tizenegyest a számukra, és felhívta a figyelmet arra, hogy csapata már közel 30 mérkőzés óta nem rúghatott büntetőt.

Nos, az együttes a következő fordulóban, a Sao Caetano ellen sem végezhetett el tizenegyest, de ennek ellenére ismét nyerni tudott, mégpedig egy rendkívül fordulatos találkozón: a Caetano ugyan már az első félidőben emberhátrányba került Triguinho kiállítása miatt, majd a szünet után Luiz Claudio is piros lapot kapott tőlük, de ennek ellenére egészen a 70. percig 3-1-re vezetett, ám a hajrában már nem tudott ellenállni a nagy nyomásnak, és a Sao Paulo így végül 4-3-as győzelmet aratott.

A paulista bajnokság negyedik nagycsapata, a Palmeiras is bíztatóan kezdte az évet (első három bajnokiját megnyerte), hogy azután alaposan visszaessen. A Pálmafásoknál az első játéknapot követően visszatért a kapuba a világbajnok hálóőr, Marcos, aki egy kézsérülés miatt közel hét hónapot volt kénytelen kihagyni, de a negyedik körben a csapat vele együtt is kikapott a Sao Caetanótól, és ezt két újabb vereség követte.

A hetedik fordulóban az Uniao Sao Joao ellen végre megint sikerült pontot szerezni, de a meccsel kapcsolatban a fő beszédtéma nem ez volt, hanem a tréner, Estevam Soares túlságosan is óvatos taktikája. A legnagyobb vitét az váltotta ki, hogy a tréner a második félidőben becserélte a középpályás Diego Souzát, hogy hét perc elteltével le is hozza a pályáról. A focista persze jól láthatóan elégedetlen volt a döntéssel, és a pályát elhagyva "beszólt" a trénernek, majd a meccs után a tévén keresztül inzultálta.

A klub az esetet követően eltiltotta a focistát, három napra rá viszont Soares is vehette kalapját, ugyanis menesztették - a hivatalos indoklás szerint a rossz eredmények miatt. Utódjának, Candinhónak éppen a bombaformában lévő Sao Paulo FC elleni rangadó volt az első meccse, és a debütálás nem is sikerült valami fényesen, elvégre a Pálmafások 3-0-s vereséget szenvedtek.

A Sao Paulo már az ötödik percben előnybe került, amikor is Grafite lerántásáért megkapta a szakvezető, Leao által hőn áhítótt tizenegyest, amit Diego Tardelli értékesített, majd a hajrában a listavezető kapusa, Rogério Ceni volt eredményes szabadrúgásból. A győzelmet a Hertha BSC volt csatára, Luizao tette teljessé a 85. percben - a támadónak ez volt az első találata a Sao Paulo mezében.

A listavezetőre hamarosan újabb rangadó várt, hiszen a tizedik körben a Corinthians volt az ellenfele, azonban a Sao Paulo ezúttal sem votlott meg. Leao mesternek sikerült kikapcsolnia az ellenfél legveszélyesebb futballistáját, Tévezt azzal a húzással, hogy a középpályán két embert, Josuét és Mineirót is azzal a feladattal bízott meg, hogy a játékmesterre figyeljenek, aki így nem tudott villogni.

A Cor még így is kiegyenlíthette volna Danilo 54. percben szerzett találatát, hiszen a csapat a hajrában büntetőhöz jutott, ám Coelho tizenegyesét Rogério Ceni védeni tudta. A mérkőzést követően a Corinthians vezetősége úgy döntött, hogy edzőcserére van szükség, és menesztették a kispadról Titét, akinek utódja az argentin Daniel Passarella lett.

Mindez persze Brazíliában nagy visszhangot váltott ki, már csak azért is, mert a hírek szerint a tréner fizetése közel jár az évi egymillió dollárhoz. A következő fordulóban, az Uniao Sao Joao ellen mindenesetre még nem Passarella ült a kispadon, de a gárda így is a szezon egyik legjobb teljesítményét nyújtotta, és 6-1-es diadalt aratott - Tévez és Coelho is kettőt-kettőt vállalt.

Passarella első hivatalos meccse a Corinthians élén így a Santo André elleni idegenbeli találkozó volt a 12. fordulóban, de a csapat ekkor is nyerni tudott, és a mérkőzés hőse ismét Tévez volt, aki megint két találatot ért el, míg a harmadik gólt az a Bobo szerezte, akinek ez volt az első meccse a felnőttek között. Az idilli időszak azonban nem tartott sokáig, mert pár nappal később a klub focistája, Gil azért kritizálta az argentin támadót, mert kiváltságokat élvez a csapaton belül.

Gil, aki Passarella érkezével a kispadra szorult, azt nehezményezte, hogy Téveznek hetente csak egy interjút kell adnia, a többiekkel ellentétben nem kell az utazásokon az egyesület egyenruháját hordania, miközben cáfolta azokat a pletykákat, miszerint a pályán nem lenne hajlandó passzolni az argentinnak.

Mindeközben az élen a Sao Paulóval csak a Santos tartotta úgy-ahogy a lépést: Robinhóék a fiatal csatár pazar játékával idegenben verték 5-1-re a Rio Brancót, majd pedig nagy küzdelemben a Sao Caetano ellen is begyűjtötték a három pontot. Robinho ezen a mérkőzésen is betalált, ám sérülés miatt a második félidőben le kellett cserélni, és nem lehetett tudni, hogy mennyi időt kell kihagynia.

A Palmeiras elleni rangadón mindenesetre nem játszhatott, és nélküle a csapat 3-1-es vereséget szenvedett a Pálmafásoktól, akik Candinhóval a kispadon alaposan feljavultak. A mérkőzés két főhőse a Palmeiras kapusa, Marcos, illetve a középpályás Pedrinho volt - előbb több fantasztikus védést is bemutatott, utóbbi pedig a második félidőben csereként pályára küldve két gólt is szerzett.

A valamivel gyengébb eredmények miatt (a Santosnak a Libertadores-kupában sem ment olyan jól a játék) egyre nőtt a nyomás a tréneren, Oswaldo Oliveirán, aki két héttel később, az América elleni hazai 3-3-as döntetlen után le is mondott posztjáról - tíz héttel a kinevezését követően. Utódja ideiglenesen asszisztense, Serginho Chulapa lett, aki korábban már irányította a csapatot - és akkor azért rúgták ki, mert az öltözőben lefejelt egy újságírót...

Ő nem is maradt sokáig a kispadon, újabb két nap elteltével máris megtalálták a végleges megoldást Gallo személyében, ami némi mglepetést okozott, hiszen Vanderley Luxemburgo korábbi pályaedzőjének ez volt az első feladata vezetőedzőként.
A Palmerias pedig hiába győzte le a Santost, hiszen a következő körben 2-1-re kikapott a kiesés ellen küzdő Portoguesa Santistától, és ezt követően az együttes kapusa, Marcos éles kirohanást intézett csapattársai ellen, mondván, a többiek csak a nagycsapatok elleni mérkőzésekre szívják fel magukat, a "kicsik" ellen nem képesek küzdeni.

"Olyanok vagyunk, mint Robin Hood. Mindenkinek segítünk, aki nehéz helyzetben van" - nyilatkozta a portás, utalva arra, hogy a gárda a tavalyi országos bajnokság során hazai pályán kapott ki a Guaranítól és a Flamengótól is. A vádak azonban hamarosan hamisnak bizonyultak, bár Marcos ennek valószínűleg nem örült, mert a Palmeiras egy nagycsapat, a Corinthians ellen is vereséget szenvedett.

A derbi meglehetősen brutális meccset hozott, a kilencven perc során több mint 60 szabálytalanságot jegyezhettek fel (ebből Tévez egymaga 12-t szenvedett el), és két piros lapot is kiosztottak. Nem csoda, hogy a gólok pontrúgásból születtek: Roger szabadrúgásból, Carlos Alberto pedig tizenegyesből volt eredményes - utóbbinak ez volt az első gólja a Corinthians színeiben.

Tévezék azonban ezután hazai pályán voltak képtelenek nyerni a Sao Caetano ellen, és így maradtak a harmadik helyen - pedig a második Santos kikapott a Santo Andrétól. A szurkolók ráadásul Passarella ellen fordultak, amikor a szakvzető a szünetben lecserélte az első számú közönségkedvencet, Rogert. A drukkerek a cserét látva ütemes "burro, burro" kórusba kezdtek, ami szabad magyar fordításban azt jelenti: "majom, majom".

A sztárcsapatok botladozása a Sao Paulo malmára hajtotta a vizet, a listavezető ugyanis egyre növelte előnyét: a Maríliát 6-0-ra, a Guaranít idegenben 2-1-re, a Santo Andrét pedig 3-1-re győzte le, és utóbbi meccsen a kapus, Rogério Ceni megint betalált - a portásnak ez már az ötödik gólja volt az idény során.

A Sao Paulo előnye ekkor már tíz pont volt, és a következő körben akár be is biztosíthatta volna magának az aranyérmet, azonban némi meglepetésre a 16. fordulóban a Portuguesa otthonában elszenvedte első vereségét. Mivel ezután a Santos elleni rangadó következett, matematikailag fennállt a lehetősége annak, hogy a Sao Paulo lecsússzon az első helyről, bár ehhez a hátralévő három fordulóban egyetlen pontot sem lett volna szabad szereznie - ehhez képest már a Santos ellen meglett az aranyhoz szükséges egyetlen pont.

A Sao Paulo akár a győzelmet is megszerezhette volna, hiszen ellenfele már a 21. percben emberhátrányba került Halisson kiállítása miatt, de a Santos kolumbiai kapusa, Juan Carlos Heano pazar védéseinek köszönhetően "csak" egy gól nélküli döntetlen lett a meccs vége - ez is elég volt azonban az aranyéremhez. A második hely végül jobb gólkülönbségének köszönhetően a Corinthiansé lett, míg a Santos csak a bronzérmet szerezte meg.

A bajnokság végeredménye:

		m	gy	d	v	gk	p
1.	Sao Paulo FC	19	14	3	2	49-21	45
2.	Corinthians	19	11	4	4	33-15	37
3.	Santos	19	10	7	2	38-21	37
4.	Santo André	19	10	3	6	34-27	33
5.	Sao Caetano	19	10	2	7	35-30	32
6.	Paulista	19	9	4	6	33-25	31
7.	Ituano	19	8	4	7	34-34	28
8.	Mogi Mirim	19	8	3	8	31-37	27
9.	Palmeiras	19	7	4	8	31-32	25
10.	Portuguesa	19	6	6	7	27-32	24
11.	Guarani	19	6	6	7	20-25	24
12.	Marília	19	6	5	8	26-31	23
13.	Portuguesa Santista	19	6	5	8	19-27	23
14.	América *	19	8	4	7	37-30	22
15.	Ponte Preta	19	6	4	9	28-33	22
16.	Rio Branco	19	6	3	10	28-34	21
17.	Uniao Agrícola Barbarense	19	5	5	9	24-30	20
18.	Uniao Sao Joao	19	5	5	9	31-46	20
19.	Atlético Sorocaba	19	3	4	12	26-37	16
20.	Internacional Limeira	19	3	3	13	25-42	12

A góllövőlista élcsoportja:
17 gólos: Finazzi (América)
12 gólos: Deivid (Santos), Diego Tardelli (Sao Paulo FC)
11 gólos: Borges (Uniao Sao Joao), Robinho (Santos)
10 gólos: Romulo (Ituano), Sandro Gaúcho (Santo André), Frontini (Marília)
9 gólos: Roger, Harison (Ponte Preta).