Ketten az ötvenből - Ayala, Figo

A France Football immár hagyományosan közzéteszi azon ötven játékos listáját, akiket érdemesnek tart a legjobb Európában futballozó játékosnak járó díjra, az Aranylabdára. A trófea győztesét december 14-én hirdetik ki, addig is szeretnénk bemutatni az ötven jelöltet, némi esélylatolgatással fűszerezve.

A Sporting Lisboa volt az első klubja, a kiváló utánpótlással rendelkező lisszaboni egyesületben már 17 esztendősen bemutatkozhatott a felnőttek között. Egészen 1995-ig maradt itt, időközben ifivilágbajnok lett a portugál gárdával, és a nagyválogatottban is alapember lett. Két olasz klubhoz is előszerződést írt alá, így a Serie A-ba való igazolástól eltiltották, a Barcelona legnagyobb szerencséjére.

A Barcában hatalmas népszerűségnek örvendett, csapatkapitánynak és tiszteletbeli katalánnak is megválasztották, éppen ezért okozott hatalmas szenzációt és botrányt, hogy az ősi rivális Real Madridba igazolt 2000 nyarán. Ez a transzfer is kellett ahhoz, hogy abban az évben Aranylabdát nyerjen.

Az elmúlt időszakban a portugál középpályást sokat kritizálták, hogy már nem képes olyan kiemelkedő teljesítményre, mint a Realba igazolása után, de a számok ennek az ellenkezőjéről tanúskodnak, hiszen a legutóbbi két pontvadászat volt a legeredményesebb idény karrierje során, legalábbis ami a rúgott gólokat illeti, a 2002-2003-as bajnokságot tíz, a következőt pedig kilenc találattal zárta.

Az év első felében mindenesetre nem lehehett rá panasz, a Real Madrid "galaktikusai" közül talán ő volt az egyetlen, akivel kapcsolatban a drukkerek nem panaszkodtak, hogy képtelen megfelelően küzdeni. Figo csupán egy bajnokit hagyott ki a tavasz során, és meglehetősen eredményes volt: a Primerában hatszor talált be, igaz, ebből ötször tizenegyesből. Két gólt szerzett a spanyol kupában, egyet pedig a Bajnokok Ligájában, ám a királyi gárda végül trófea nélkül zárta a szezont.

Figónak azonban nem volt ideje keseregni, a nyáron élete talán legfontosabb tornája várt rá: a hazai rendezésű Európa-bajnokság. A nyitómeccsen ehhez képest a görögök ellen kikapott a csapat (bár Figo itt is adott egy gólpasszt), de ezt követően sikerült javítani, és Figo vezérletével a luzitánok megnyerték a maradák két csoportmérkőzést, amivel bejutottak a legjobb nyolc közé. Az angolok elleni negyeddöntőn aztán Scolari mester a 75. percben lecserélte, amit a játékos nehezen fogadott el, ám a széthúzásról szóló pletykákra Figo az elődöntőben pazar játékkal válaszolt, a hollandok ellen gólt szerzett és a mezőny legjobbja volt.

A nagy álom azonban nem valósult meg, hiszen a portugál csapat a döntőben kikapott, Figónak pedig Jimmy Jump magánakcióját is el kellett viselnie. Ezt követően a középpályás bejelentette, hogy bizonytalan időre (tehát nem véglegesen!) visszavonul a válogattból. Az ősszel így már csak a Realra kell koncentrálnia, és továbbra is a tőle megszokott magas színvonalon futballozik, a bajnokságban két, a BL-ben egy gólnál tart, bár utóbbi sorozatban a legutóbbi meccsen tizenegyest hibázott.

Ha a portugálok megnyerték volna az Eb-t, akkor szinte biztosan az övé lett volna az Aranylabda, de így is simán ott lehet a legjobb tízben.