Vágólapra másolva!
Szombaton, a 15,5 kilométeres monacói időfutammal elrajtol a 96. Tour de France, a világ legrangosabb kerékpárversenye. Annak ellenére büszkélkedhet ezzel a címmel a viadal, hogy az utóbbi években doppingbotrányok sora árnyékolta be, a vitatott sportérték miatt Németországban nem is hajlandók közvetíteni a háromhetes erőpróbát. Érdekes, hogy a Tour nézőszáma még a legbalhésabb évek után is képes volt emelkedni, idén Lance Armstrong visszatérése dobhatja meg a nézettséget. Magyar induló ezúttal nem lesz.

96. alkalommal rendezik meg idén a Tour de France-t, a kerékpársport leginkább reflektorfényben fürdő körversenyét. A három nagy erőpróba, a Vuelta a Espana, a Giro d'Italia és a Tour közül évtizedek óta utóbbira figyel legjobban a világ, presztízsben egyetlen más győzelem értéke sem mérhető a francia körversenyen szerzett koronáéhoz. Ironikus módon éppen a kiemelt figyelem miatt lett a Tour de France a sportvilág szégyenfoltja is, az utóbbi évtizedben egyetlen Tour sem telt el doppingbotrány nélkül.

Csupán pár év kellett hozzá, hogy a francia körverseny balhéi miatt az egész kerékpársport jelentősége megkérdőjeleződjön, nincs még egy olyan sportág, amelynek képviselőivel szemben a doppinggyanú gyakrabban merülne fel, mint a kerekesekkel kapcsolatban. Szó se róla, a versenyzők, a csapatok és az általuk alkalmazott orvosok is sokat tettek azért, hogy legyen miről beszélni.

Nem új keletű dolog ez, már a Tour első éveiben is megvádolták a versenyzőket azzal, hogy tiltott szereket használnak. Az emberi teljesítőképességgel nem is tűnik könnyedén összeegyeztethetőnek közel 4000 kilométer néhány nap alatti letekerése, kezdetben azonban főleg egyszerű eszközökkel, leginkább alkoholfogyasztással győzték le a testükben keletkező fájdalmat a versenyzők, mígnem 1924-ben a Pélissier testvérektől befutott az első komoly vallomás. Állításuk szerint aszpirin, kokain, lónyugtatók és egyéb kábítószerek befolyása alatt versenyeztek, valószínűleg nem voltak egyedül, a lavina mégsem indult el.

1967-ben vált ismét forróvá a téma, amikor a brit Tom Simpson életét vesztette a Mount Ventoux megmászása közben, halálát amfetaminfogyasztás okozta. Még ezt az esetet is sikerült néhány kézlegyintéssel elintézni, 1998-ban viszont robbant a bomba: ez volt az az év, amikor a festinás Willy Voetnél EPO-t, növekedési hormonokat és tesztoszteront találtak nagy mennyiségben, innentől váltak állandóvá a razziák a versenyzők szálláshelyein.

Inkább doppingoljon mindenki?

Szép illúzió volt, hogy a kerékpárosok mindenféle külső segítség nélkül képesek elképesztő tempóban hegyet mászni, vagy éppen 60-70-es tempóval hajrázni a szakaszgyőzelemért, hirtelen azonban mindez szertefoszlott. 1998-tól új időszámítás indult a hitelét vesztett kerékpársportban, a nemzetközi szövetség (UCI) minden erejével tisztogatni kezdett, de sokat nem tudott tenni. Eltűnt, vagy legalábbis háttérbe szorult az EPO, de jött helyette más, klasszisokról derült ki, vagy vallották be maguk, hogy doppingoltak hosszú éveken keresztül, jött a Fuentes-botrány, ebből a tragikus helyzetből pedig szinte lehetetlen kitörni.

A Fuentes-ügy

Eufemio Fuentes igazi doppingdoktorként vált híressé, legalább 200 sportoló, köztük 50 kerékpáros volt az ügyfele. 2006 májusában tartóztatták le a Liberty-Seguros csapatfőnökével, Manolo Saizzal együtt, a házkutatások során több ezer adag szteroidot, kétszáz csomag vért és vérátömlesztéshez szükséges berendezéseket foglaltak le otthonában. Klienseit könnyen megfejthető becenevekkel tartotta nyilván, de hiába azonosítottak szinte mindenkit, sokan megúszták az eltiltást. Köztük Jan Ullrich is, akié az egyes számú palack volt, a németnél még DNS-vizsgálat is igazolta az egyezést, mégis mindenki megelégedett azzal, hogy szép csendben visszavonult. Fuentes feltételezett ügyfelei között volt Lance Armstrong mostani csapata, az Astana teljes garnitúrája is, a gárda nem véletlenül nem kapott rajtengedélyt a 2008-as Tourra. Végül csak azokat tiltották el, akik bevallották, hogy doppingoltak Fuentes segítségével, Ivan Basso, Jörg Jaksche és Michele Scarponi vitték el az egész balhét. Fuentest egyébként a spanyol bíróság felmentette, arra hivatkozva, hogy a 2006-ban hatályos törvények szerint nem követett el bűncselekményt.



Ötletként felmerült, hogy ha már kiirtani úgysem lehet, engedélyezzék mindenki számára a doppingot, hiszen úgyis nevetséges, hogy különböző betegségekre, főleg légúti bajokra hivatkozva a mezőny nagy része szteroidtartalmú gyógyszereket szed. Nemcsak a Tour szervezőbizottsága, de a nemzetközi szövetség is merev elutasítással reagált a javaslatra, szigorúan a fair playre és a versenyzők egészségére hivatkozva: az érvelés szerint a keletnémet atléták példája is mutatja, hogy a tudatos doppingolás hosszú távú hatásai kiszámíthatatlanok.

CERA, a kerékpárosok új fegyvere

A vörösvértestek termelődését elősegítő EPO után a CERA lett a sláger a kerekeseknél, a szert eredetileg vérszegénységben szenvedő vesebetegeknek fejlesztették ki. Mellékhatásai között az agysejtek pusztítása is szerepel, az EPO-nál viszont lényegesen könnyebb használni: heti 1-2 helyett elegendő havi 1-2 kezelés, mert olyan hordozóanyaghoz kapcsolódik, amelyet lassabban dolgoz fel az emberi szervezet. Rossz hír a kerekesek számára, hogy a CERA az EPO-teszt finomított változatával kimutatható, ennek kifejlesztésében a gyógyszert előállító cég is segített.




"A dopping túl sokat ad"

Tavaly év végén jelentette be a UCI, hogy kettőről négyre növeli a doppingoláson ért versenyzők eltiltását, a két évet ugyanis röhögve letöltötték a versenyzők, majd folytatták karrierjüket. Pat McQuaid UCI-elnök az intézkedés bejelentésekor hangsúlyozta, a duplázás célja, hogy a lebukott kerekeseket távol tartsák a sportágtól, de egyelőre kérdéses, hogy ennek lesz-e hatása. A dopping meghatározó tényező az egész sportágban, minden szereplő tisztában van a jelenlétével, a lebukott kerekeseket így hiába menesztik a csapatuk, egy másik gyorsan lecsap rá. Két évet könnyedén kibírtak ezek az alakulatok a friss szerzemény nélkül, talán négyet is ki fognak, az mindenesetre biztosnak látszik, hogy nem ez fogja megtisztítani a kerékpársportot.

Csak a tavalyi Touron nyolcan buktak le, idén pedig már a verseny előttre is jutott botrány. A belga Tom Boonent minősítette nemkívánatos személynek a verseny szervezőbizottsága, miután áprilisban kokain nyomaira bukkantak egyik vérmintájában. Csakhogy az eset versenyen kívül történt, a nemzetközi szövetség aktuális előírásai szerint így Boonen nem követett el doppingvétséget, csapatától is visszakapta versenyzési engedélyét, és a francia illetékes bíróság pénteki döntése szerint rajthoz is állhat a Touron. Furcsa, hogy egy megtisztulásért küzdő sportágban ilyen kiskapuk léteznek, amíg ez így van, talán nem is várható a dopping eltűnése.

Forrás: AFP
Tom Boonen mégis sprintelhet a Touron

Pedig az eddig okozott károk szinte felbecsülhetetlenek: szponzorok sokasága vette ki a pénzét a sportágból, teljes csapatok tűntek el egyik pillanatról a másikra, sőt veszélybe került a kerékpár olimpiai szereplése is. A NOB a sorozatos botrányok miatt fontolgatja, hogy száműzi a kerekeseket az ötkarikás játékokról, a felfüggesztés határozatlan időre szólna, amíg nem rendeződnek a viszonyok.

Jól jellemzi a sportágban uralkodó hangulatot, hogy a korábbi doppingvétsége miatt a Fuentes-ügy után kegyvesztetté vált Jörg Jaksche szerint az idei Tour de France győztese bizonyosan a tiltott szereknek köszönheti majd sikerét. A volt profi bringás ugyanis igennel válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy a szombaton rajtoló Tour nyertese doppingoló lesz-e. "A Tour törvényei szerint ez még sokáig így marad. Tapasztalatból tudom, hogy a dopping túl sokat ad" - mondta Jaksche, aki 2007-ben vallotta be, hogy pályafutása során doppingszerekkel élt, azóta nem versenyzett.

A nézők nem bánják

Mindezek ellenére úgy tűnik, a nézőket nem izgatják a botrányok. Mintha a tévé előtt ülőket nem foglalkoztatná, hogy ki mit szed be, csak a verseny izgalma számít. Korábbi felmérések azt mutatták, hogy a hatalmas rajongótáborral rendelkező Armstrong visszavonulása után valamelyest esett a nézőszám, ez azonban nem a sportág megítélése, hanem Armstrong kiszállása miatt alakult így. Az amerikai 2007-ben már nem volt a mezőnyben, Európában mégis közel tíz százalékkal többen nézték a közvetítéseket, mint egy évvel korábban, annak ellenére is, hogy ebben az évben a német csatornák a sorozatos botrányok miatt a verseny közben függesztették fel a közvetítést, sőt az sem zavarta a nézőket, hogy a 2006-os verseny botrányainak utóhatásaként Floyd Landistől utólag vették el a győzelmet.

Forrás: AFP

2008-nak úgy futottak neki a német csatornák, hogy ha törik, ha szakad, végigadják a három hetet, csakhogy az aktuális doppingbotrányba egy hazai versenyző is belekeveredett, így mégis a közvetítések felfüggesztése mellett döntöttek. Idén már nem is próbálkoznak a Tourral Németországban, az ARD és a ZDF sem kért a közvetítésből, mondván: a botrányok miatt a verseny jelentősen veszített sportszakmai értékéből. A német nézők így sem maradnak le a viadalról, hiszen az Eurosport adása az országban is elérhető, a sportcsatorna pedig a nézettségi adatok alapján töretlenül hisz a folytatásban. Mindez érthető is, hiszen a Tour de France a világ legnézettebb sportműsorai közé tartozik, a három héten át tartó verseny minden szakasza milliókat ültet a képernyők elé.

Fülhallgatók és magyarok nélkül

Idén összesen 3445 kilométert kell megtenni a 21 szakaszon, szokás szerint két pihenőnapot iktattak a programba. 1954 óta most lesz a 17. olyan alkalom, amikor Franciaországon kívülről indul a verseny, az első szakaszt, a 15,5 kilométeres időfutamot Monacóban rendezik, a második szakasz is a hercegségből rajtol. Monaco mellett Spanyolországot, Andorrát, Svájcot és Olaszországot is érinti az idei verseny, a befutó a hagyományoknak megfelelően a párizsi Champs-Élysées-n lesz.

Forrás: AFP

Hét kiemelt kategóriás hegyekkel tarkított szakasz szerepel a menetrendben, a nézők három hegyi befutót izgulhatnak végig. Sokat beszéltek az elmúlt években arról, hogy csökkenteni kellene a csapatok és a versenyzők közötti kommunikációt, ennek drasztikus formáját tesztelik az idei Touron: a 10. és 13. szakaszon tilos lesz fülhallgatókat használni.

Magyar versenyző nem lesz, a már francia színekben versenyző Bodrogi Lászlót sem nevezte csapata, az orosz Katyusa.

Szigorú ellenőrzés

Több mint ötszáz doppingellenőrzés lesz az idei Tour de France-on - jelentette be Christian Prudhomme, a körverseny igazgatója. Valamennyi benevezett még a rajt előtt vérteszten esik át, és csak azok indulhatnak a háromhetes viadalon, akiknél mindent rendben találnak. Prudhomme hozzátette: a sportág az egyik úttörője a doppingellenes küzdelemnek. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy a kerékpárban vezették be először a vértesztet, illetve azokat a vizsgálatokat, amelyek az eritropoetin (EPO), valamint annak új generációs változata, a CERA kimutatására irányulnak. Emlékeztetett továbbá arra, hogy a nemzetközi szövetség tavaly létrehozta az úgynevezett biológiai útlevelet, melyben a versenyzők szervezetének alapadatait rögzítik, miáltal utólagos összehasonlító elemzésre is mód nyílik. "Ez olyan, mint amikor a rendőrség harcol a bűn ellen. Ha keresnek, akkor találnak is bűnözőket" - jegyezte meg az igazgató.


Armstorng visszatér, de Contador a favorit

Nagy visszatérő lesz idén a hétszeres első Armstrong, aki márciusi kulcscsonttörése után már a Girón is elindult, az olasz körversenyen az összetett 12. helyén végzett. Armstrong mindent a Tour-felkészülésnek rendelt alá, hangolódás gyanánt nemrég megnyerte a hagyományos egynapos viadalt a kaliforniai Nevada Cityben. Az amerikai mindössze öt nappal a rajt előtt nevezett be a 49. alkalommal megrendezett Nevada City Classicra, melyen legutóbb 19 éve vett részt. Végül 1:28:20 órás idővel győzött a 72 km-es erőpróbán, többek között csapattársát, a májusi olasz körversenyen hatodik Levi Leipheimert is megelőzve. Ennek ellenére még véletlenül sem Armstrong számít a Tour első számú esélyesének, bár ő maga úgy fogalmazott, győzni megy Franciaországba, ha már a sorozatos viták után engedték elindulni.

Csakhogy más dolog győzni egy egynapos és egy háromhetes versenyen, ráadásul Armstrong csapatában, az Astanában teker a Tour 2007-es győztese, Alberto Contador is. A spanyol (akinek neve egyébként a Fuentes-ügyben is felmerült, bár felmentették) akár már kétszeres Tour-győztes is lehetne, csakhogy tavaly a doppingvétségek miatt nem engedték indulni az Astanát, így dühében megnyerte a Girót és a Vueltát is, ötödik kerekesként győzött legalább egyszer mindhárom nagy körversenyen. Armstrong sem tehetett mást, a közelmúltban kijelentette, hogy jelenleg Contador a világ legjobb kerekese, de minden erejével azon lesz, hogy legyőzze.

Forrás: AFP
Contador és Armsrong

Az Astana egyelőre nem döntötte el, hogy melyikük lesz az első számú versenyző, a verseny alakulásától függően kell majd Contadornak segítenie Armstrongot, vagy fordítva. Az amerikai úgy fogalmazott, számára semmilyen nehézséget nem jelent, ha csapattársáért kell küzdenie, hiszen a sportág íratlan szabályai egyébként is ezt diktálják. Azzal azért Armstrong is tisztában van, hogy a papírforma nem mellette szól, de reméli, hogy a kiemelt hegyi szakaszokon tud majd meglepetést okozni. Contador erősebbnek érzi magát, mint két évvel ezelőtt, de tudja, nagyon fognak figyelni rá. "Jobban ismerem magam és az ellenfeleimet, jobban tudok tájékozódni az egyes szakaszokon. Csak egy probléma van: a riválisaimat már nem lephetem meg annyira, mint korábban" - hangolt Contador.

Számolni kell a tavalyi győztes Carlos Sastrével, a kétszeres második Cadel Evansszel, de nem szabad leírni a Girón győztes Gyenisz Mencsovot sem, bár ő talán nem akkora klasszis, hogy zsinórban két nagy körversenyt tudjon megnyerni. Jó helyen lehet még a végelszámolásnál a luxemburgi Andy Schleck, az amerikai Levi Leipheimer és Christian Vande Velde, Ivan Bassóval viszont valószínűleg nem kell számolni. Az olaszról azért érdemes megemlékezni, mert nagy esélyest lát Armstrongban, szerinte az amerikai "úgy fog tekerni, mint egy vadállat".