Hibátlan Erdei, fakuló nehézsúly

Keleti uralom a királykategóriában, De la Hoya visszatért, Hopkins elköszönt, Pacquiao hengerelt, Erdei még mindig a csúcson - számos súlycsoport megannyi kiválóságát láthattuk ringbe szállni 2006-ban is, a teljesség igénye nélkül most felidézünk néhányat az esztendő legemlékezetesebb bokszeseményei közül.

Eléggé felemásra sikerült profi bokszolóink idei mérlege, legnagyobb csillagunk, Erdei Zsolt kétszer is sikeresen védte meg a WBO félnehézsúlyú címét, Hidvégi György derekára szintén vb-övet csatoltak, két korábbi világbajnok, Kótai Mihály és Nagy János számára ellenben a visszavonulást hozta el 2006-os év.

Erdei májusban egy tizedik menetbeli TKO-val zárta az ausztrál Paul Murdoch elleni egyenlőtlen küzdelmet, ám az igazi nagy feladatot július végére tűzte ki számára az Universum, amikor klubtársával, a hazai közönség támogatását élvező Thomas Ulrichhal állította szembe. Madárt azonban nem kellett félteni, iskolabunyóval oszlatta el főnökei és a német közönség esetleges kételyeit afelől, hogy ki az istálló legjobb félnehézsúlyúja, szinte végig kézben tartotta a találkozót, balegyeneseinek köszönhetően pedig rendesen kidekorálta Ulrich arcát. A néhány hete immár apai örömöknek is örvendő bajnok legközelebb január 27-én, Düsseldorfban védheti meg a címét.

A nagypehelysúlyú Nagy János előtt idén megadatott a lehetőség, hogy Erdeivel "egy polcra" kerüljön , hiszen májusban a súlycsoport egyik legjobbjával, az argentin Jorge Rodrigo Barriosszal mérkőzhetett meg a WBO koronájáért Las Vegasban. Az álmok azonban hamar szertefoszlottak, Csonttörő nagy meccse mindössze 49 másodpercig tartott, ekkor a címvédő egy bordára irányzott balhoroggal a padlóra küldte a magyar bokszolót, aki térdre rogyott, s nem tudott felállni a kiszámolás előtt.

Nagy János néhány hónappal a kudarc után a visszavonulás mellett döntött, csakúgy mint Kótai Mihály, aki márciusban vesztette el az IBO világbajnoki címét, miután egyhangú pontozással másodszor is kikapott a nem túl magasan jegyzett Steve Conwaytől. Az öv júliusban aztán ismét magyar kézbe került, Kovács Attila a szolnoki gála főmérkőzésén szintén egyhangú döntéssel vett revánsot az angolon.

Magyarország másik nagyváltósúlyú világbajnoka, Matolcsi József ebben az évben is tanúbizonyságot tett roppant akaraterejéről, hiszen míg februárban egy rendkívül súlyos vereséggel elveszette a WBF címét a francia Brice Faradji ellenében, augusztusban a tanzániai Szaid Jazidu kiütésével a budapesti Nemzeti Sportcsarnokban sikerült visszavennie, majd decemberben a török Turgay Üzün ellen megvédenie azt.

Ugyanennél a szervezetnél, és szintén a Polish Boxing Promotion színeiben nyert világbajnoki címet a cirkálósúlyú Hidvégi György is, aki skóciai Kirkcaldyben az öt menetben bánt el a brit Tony Morannal, majd kétszer is Dél-Afrikában védte meg a címét, mindkétszer TKO-val.

Szépen gyűjtögeti a győzelmeket a nagyközépsúlyú Balzsay Károly is, aki annak ellenére, hogy porckorongsérv miatt négy hónapos kihagyásra kényszerült, szeptemberben és októberben is leterítette soros ellenfelét, utóbbi sikerét ráadásul élőben közvetítette az Eurosport.

Káté Gyula éremmel tért haza Plovdivból

Bordás Gábor