Cseh László önmagát is meglepte

Csillag született vasárnap a barcelonai Palau Sant Jordi uszodájában, a 10. úszó világbajnokság befejező napján. A csillag neve Cseh László, életkora 17 év, lakóhelye Halásztelek, dicsőséglistáján pedig a tavalyi riesai rövid pályás Eb-n elért bronzérem mellett már ott díszeleg a világbajnoki ezüstérem is 400 vegyesen, no meg egy remek Európa-csúcs, 4:10.79 perccel. A Bp. Spartacus világklasszisa - mert most már vitathatatlanul az - még a barcelonai El Prat repülőtérről nyilatkozott hétfőn délben az [origo]-nak.

- Milyen időt tervezett a 400 méteres vegyesúszás döntője előtt?
- Olyan 4:12, 4:13 körüli időt. Az Európa-csúcs megdöntése (4:12.36) csak a legtitkosabb álmaimban szerepelt.

- Mi itthon 250 környékén úgy éreztük, egyre közelebb kerül Michael Phelpshez, a világ talán legnagyobb úszójához. A vízben hogy érezte?
- Ugyanígy. Sőt, a gyorson talán még tovább faragtam a különbséget. De arra nem igazán volt esélyem, hogy utol is érjem.

- Úgy tűnt, Phelps teljesen elmerevedett a végére, hullafáradtan kecmergett ki a vízből, míg ön viszonylag frissen csapott célba.
- Na, ez nem egészen így volt. Én is teljesen kiúsztam magam, az más kérdés, hogy nem merevedtem el, az utolsó méterig élveztem az úszást.

- Beszélgettek a verseny után?
- Mármint Phelpsszel? Persze, váltottunk pár szót, gratuláltunk egymásnak, de komolyabban, érdemben nem cseréltünk eszmét. Talán egyszer ennek is eljön az ideje.

- Bár alig pár hónap van önök között, Phelps már kész férfinak tűnik, ön meg még inkább egy nyúlánk kamasznak. Nem így van?
- Én is így látom, Phelps biológiai életkora jóval magasabb, mint az enyém. Remélem, ennek megfelelően többet tudok javulni, mint ő.

- Az athéni olimpián milyen számokban tervezi az indulást?
- Azt hiszem, felvesszük a 200 vegyest a 400 és a két hátúszó szám mellé. Az a tapasztalat, hogy akinek jól megy a 400 vegyes, annak a rövidebbik táv is fekszik.

- Beszélt a szüleivel a 400 vegyes döntője után?
- Hogyne, édesapámék kint vannak Barcelonában, apu - aki maga is nagyszerű úszó volt harminc évvel ezelőtt - nagyon örült az eredményemnek. Legalább annyira, mint Turi György, az edzőm és Kiss László szövetségi kapitány. Én még mindig azt hiszem, hogy álmodom, talán, mire Ferihegyre érek, felébredek.

Ch. Gáll András