Már csak hármat alszunk Oroszországban! - Rátgéber-blog Moszkvából

Az egyik legsikeresebb és legkedveltebb magyar kosáredző, Rátgéber László 15 év után úgy döntött, elhagyja a Pécs nőikosárlabda-csapatát, és a Szpartak Moszkva trénere lesz. A magyar női válogatott szövetségi kapitányaként is (kiválóan) dolgozó szakember az [origo]-nak írt negyvenötödik blogbejegyzését vidnojei otthonából keltezte.

Így még sohasem akartam, hogy visszamenjünk Jekatyerinburgba, és hát teljesült a vágyam, ami természetesen azt jelenti, hogy legyőztük az UGMK-t az orosz bajnoki döntő második mérkőzésén.

Hétfőn reggel repülünk az Urálba, ebben a szezonban negyedszer, kedden lesz a mindent eldöntő összecsapás, s szerdán este irány Budapest, majd Ferihegyről tovább Pécsre!

Amikor ezeket a sorokat körmölöm a laptopomon, boldogan tudatom: már csak hármat alszunk Oroszországban! Back from the USSR!

Az előbb tévedtem, szombaton nem legyőztük a Jekát, hanem levertük őket, mint a vak a poharat. Tehát levertük Sandrine Grudáékat, 26-11 volt az állás az első negyed után, ilyen szinten, két, hasonló játékerejű sztárcsapat esetében az ilyesmi nemigen fordul elő.

Diana Taurasi és Sue Bird mindent bedobott az elején, remekelt a kezdő ötösünk, aztán amikor Marina Karpunyina és Sylvia Fowles helyére beállt Kelly Miller és Lauren Jackson, cseppet sem tört meg a lendület. Tulajdonképpen hét kezdővel kosaraztunk.

Mi volt a szakmai titok? Új védekezési formával rukkoltunk elő, az ő védekezésünket meg szétvertük, mint a kártyavárat. Azért hízott a májunk a gyönyörtől, amikor láttuk, hogy a hatalmas csomagjaikat visszatuszkolják a reptéri buszba...

Tudniillik - Taurasitól tudom, akinek Cappie Pondexter és Penny Taylor a phoenixi klubtársa - a Jeka külföldi sztárjai (Pondexter, Taylor, Nolan, Jones, Bibrzycka) annyira biztosra vették a döntőbeli söprést, hogy már le is foglalták a repülőjegyeket vasárnapra, s az összes cuccukat elhozták Moszkvába, a visszavágóra, hogy a Dvorec Szportából egyenesen a repülőtérre buszozhassanak, s onnan kik-ki haza az Egyesült Államokba vagy lengyelországba, Franciaországba, Ausztráliába.

A Kalinicskában

Most még várniuk kell egy pár napot, szerdán mindenképpen repülhetnek. Remélem, a bajnoki aranyérem nélkül... Ja, mondtam már a végeredményt? 86-67. Olyan jó leírni!

A meccs után - nem fogják kitalálni - a Kalinicskába mentünk, Mirzali doki éttermébe, ennyien még sohasem voltunk, a követségről is eljöttek. Kijöttek szurkolni a Dvorec Szportába, meg még tizenöt magyar diák is, köszönöm nekik, olyan volt a hangulat, mint talán még soha. Ehhez persze az is hozzájárult, hogy Sabtaj az anyagiakat nem kímélve kihozta a Szpartak-futballdrukkerek kemény magját, olyan ricsajt csináltak, hogy majd' megsüketültünk.

Sabtaj mostanában kicsit morcos, ennek mindössze az az oka, hogy a szponzorainkat meglegyintette a válság szele, késnek a pénzek, Sabtaj viszont nagyon rátarti klubvezér, megint kifizette a sajátjából az utolsó bérünket. Steve, a klubigazgatónk úgy saccolja, az utóbbi hetekben másfél-kétmilliót tett be a sajátjából a közösbe. Dollárt, nem forintot. Mármint Sabtaj, nem Steve, őt ilyesmivel nem szeretném meggyanúsítani.

Tomcsi szimultánban is jó a memória-játékban

Sabtaj viszont tovább nőtt a szemünkben, ha még egyáltalán van hová nőnie. Ma pihenés, szauna a magyar követségen, aztán hétfőn reggel megyünk Európa és Ázsia határára. Hogy tudunk-e győzni? Tudunk. Csak kiegyensúlyozott bíráskodás kell hozzá, ami aligha garantálható. És le kell győzni a legnagyobb ellenségünket. A fáradtságot.

Jekatyerinburg egyébként igazi sportváros, úgy szurkolnak, hogy tátva marad a szánk. Hivatalosan 5850 a csarnok befogadó képessége, de most legalább 7500 embert bezsúfolnak majd, síppal, dobbal, kereplővel. De hát ki kell bírnunk. Olvastam a helyi sajtóban - Mirzali doki fordította -, hogy nagy a baj az UGMK-gyárban, amely a kosárcsapat főszponzora. Elbocsátások, lázongás, stb. Miért lázonganak? Hogy nem kellene 20-25 millió dollárt költeni évente a kosárcsapatra, miközben haldoklik a vaskohó...

Ezek szerint ott sem fenékig tejfel az élet, habár annyira nem lehetnek bajban, mert már leszerződtették az új szezonra Celine Dumercet, a Bourges zseniális irányítóját. Zárójelben: rossz hírek a közelgő Európa-bajnokság előtt: Vajda Nusinak kiment a bokája a Győr elleni bajnoki bronzmeccsen, a görögök - csoportbeli ellenfeleink - honosították Katie Douglast, a CSZKA amerikai sztárját, akinek görög a férje. Még csak ez hiányzott...

Kiscsillag: Russian in the school

Szóval, nagyon haza kell már mennem, nem is kizárólag a kosárlabda miatt. Segítenem kell a Kiscsillagon is. Leskovicz "Lecsó" Gábornak meggyűlt a baja egy sajtóorgánummal, Lovasi András barátomnak pedig ukrajnai koncertszervezési gondjai támadtak. Szóval, szükség van rám...

Meg nekem egy kis erőgyűjtésre, mert Tomcsi fiam megint legyőzött a memória-játékban.