Megállíthatatlan a sportbeli doppingolás

Amikor már azt hinné az ember, megvan a megoldás, mindig akad újabb és újabb kiskapu, szer, ami bizonyítja, ábrándozni lehet a sport tisztaságát illetően, de mindig is lesznek olyanok, akik a tiltott szerekkel érnek el sikereket. Idén minden idők egyik legnagyobb doppingbotránya van kibontakozóban, az eddigi vizsgálatok ugyanis eddig mutathatták ki a tetrahidrogesztrinon jelenlétét a szervezetben. Ráadásul a huszonegyedik század doppingellenes harca kilátástalan fázisba érkezett el. Megjelent a legmodernebb, legtökéletesebb fegyver, amely ellen - egyelőre - nincs orvosság. A szakemberek a 2012-es olimpiára már azt prognosztizálják, minden második-harmadik sportoló ezzel a módszerrel készül fel, s nem marad világcsúcs, amely ne dőlne meg. Végérvényesen elterjed a géndopping.

Képzeljünk el egy Carl Lewis-gyorsaságú, Michael Jordan-ruganyosságú, Abebe Bikila-szívósságú sportolót, akinek mutatói saját sportágának összes területén kiemelkedő. Ő a legjobb képességű Superman, a csodaember, akinek testfelépítése sokkal inkább a génsebészetnek s nem az edzésmunkának köszönhető.

Ami eddig csupán a Jurassic Parkból vagy a Dolly bárányról szóló hírekből volt ismert, mára szinte valóság lett. Ugyan embereken még nem végeztek hivatalos kísérleteket, de a genetikailag módosított szervezetekből készült élelmiszerekről hétről hétre lehet hallani. A tökéletes génmanipuláció révén létrehozott csodaszerek elfogadottsága azonban egyre inkább visszaeső tendenciát mutat.

Az Economist című folyóirat nyolc országban, 5000 ember megkérdezésével közvélemény-kutatást végzett, amely egyértelműen kimutatta, hogy nemcsak Nyugat-Európában, de az Egyesült Államokban is csökkenőben van ezek népszerűsége. Németországban a megkérdezettek négyötöde azt állította, hogy nem venné még az így készült termékeket. Valamivel alacsonyabb százalékban kaptak elutasító választ Franciaországban és Nagy-Britanniában. Az Egyesült Államokban az emberek 57%-a tart a génpiszkált élelmiszerekről. Míg az amerikaiak egyharmada azt állította, hogy nem hallott még a génmanipulációról, Európában ez tíz esetből csak egyben fordul elő.

A génmanipulációs kísérletek természetesen nemcsak növényeken, de állatokon is folytak. A pennsylvaniai, majd a chicagói egyetemen 1994-ben, hosszas kísérletezéssel, növekedési hormonok tökéletesített adagolásával laboratóriumi körülmények között megteremtették a "szuperegeret". A tesztek során az állat izmának DNS-ét injekció formájában juttatták a szervezetbe, s az egér izmai úgy nőttek húsz százalékkal, hogy semmit sem kellett tennie. A sikeres kísérletek nyomán a kutatók munkáját figyelő sportvezetők aggodalmukat fejezték ki, amiatt, hogy az esetleges emberi kísérletek során mesterségesen nagyobb, erősebb, gyorsabb atlétákat is lehet "képezni".

A New Scientist című tudományos folyóirat 2001. november elsején közölte első összefogottabb értekezését a problémakörről. A kutatási terület két szakértője is hallatta véleményét. Peter Schjerlinger, a Koppenhágai Izomkutató Centrum szakembere úgy vélte, a jelenlegi módszerekkel a géndopping kimutathatatlan lesz. "A csalás, amely révén a testbe olyan gének kerülnek, amelyek amúgy természetesen is ott lennének, gyakorlatilag megoldhatatlan feladat elé állítják majd a doppingellenes bizottságokat. Ami azonban még borzasztóbb: a gépdopping sokkal hamarabb lesz elérhető a sportolók, mint a betegek számára."

A Pennsylvania State University részéről Charles Yesalis még komolyabb következtetést vont le: "A jelenlegi csata arról szól, kinek van jobb kémikusa. A jövőben az nyer, akinek a legjobb génterapeuta segíti a felkészülését" - jegyezte meg Yesalis, hozzátéve, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság eleve esélytelen, s a szervezet által prognosztizált 2012-es időpont, akár már négy évvel korábban, Pekingben új fejezetet nyithat a doppingkorszak történetében.

2003-ra génmutációt jósoltak

Érdekes interjút készített három éve a német Spiegel. A lap megszólaltatta Bengt Saltint, a Dán Antidopping Szövetség elnökét, a WADA alapító tagját, aki többek között a géndoppingról is kifejtette álláspontját. "Teljesen biztos vagyok abban, hogy legkésőbb négy éven belül (2003-ban - a szerk.) már génmutációkkal is lehet doppinghatást elérni. A pennsylvaniai egyetemen sikerült egy olyan ártalmatlan vírust izolálni, amely segítségével egerek és majmok szervezetébe juttattak egy géndarabot, amely beépülve beindítja és több, mint egy évig magas szinten tartja az EPO termelését a szervezetben. A hatás megdöbbentő volt. A géndoppingot valójában lehetetlen bizonyítani. Ahhoz, hogy bebizonyítsuk valaki génmanipulációval érte el az eredményt, a hordozó vírust kellene megtalálnunk. Ehhez azonban pontosa tudni kellene, hogy mely testrészen jutott be a szervezetbe. Ez olyan, mintha tűt keresnénk a szalmakazalban. Nem tartom lehetetlennek, hogy a 2012-es olimpián sorra fognak megdőlni a rekordok. Mindenki számára nyilvánvaló lesz, hogy a versenyzők génmanipuláltak, de senki nem tudja majd bizonyítani."