Vágólapra másolva!
 
Vágólapra másolva!

A karibi szigetország először az 1954-es világbajnokságra nevezett, de ezt sportvezetői határidő után tették, így a válogatott a selejtezőn sem indulhatott el. Négy évvel később csak egy összecsapásra voltak a tornától, de a Mexikó elleni párviadalban 3-1-es összesítéssel elbuktak, és ezután majd 30 évig nem kerültek ilyen közel a kijutáshoz. Az 1986-os világbajnokság előtt aztán megint jól szerepeltek a selejtezőn (igaz, ehhez kellett az is, hogy a térség legjobbja, Mexikó rendezőként nem vett részt a kvalifikációs sorozatban), és utolsó csoportmérkőzésük megnyerésével kijuthattak volna a vébére - azonban Hondurastól 3-1-es vereséget szenvedtek.

Az 1990-es torna előtt Mexikóval megint nem kellett versengeniük, mert az El Trit kizárták, így a Costa Rica-iak végre sikerrel vették a kvalifikációs sorozatot. Első vb-szereplésükön ezzel együtt fekete lónak számítottak, és még úgy is sima kiesőnek jósolták őket, hogy kevéssel a torna előtt a szerb Bora Milutinovics került a válogatott kispadjára. A világvándor szakember vezérletével aztán Costa Rica az olaszországi világbajnokság egyik legnagyobb szenzációját okozta azzal, hogy továbbjutott csoportjából, pedig ellenfelei között két európai válogatott is volt. Rögtön első meccsükön 1-0-ra megverték Skóciát, és ezután csak 1-0-ra kaptak ki a favoritnak tartott braziloktól, de az utolsó, Svédország elleni mérkőzésük előtt így sem adtak nekik sok esélyt. A karibiak azonban a fantasztikusan védő kapusuk, Luis Gabelo Conejo, illetve szélvészgyors csatáruk, Hernán Medford vezérletével 2-1-re legyőzték a háromkoronásokat, és ezzel bejutottak a legjobb 16 közé.

1990. június 20.
Costa Rica - Svédország 2-1 (0-1)
Genova, Luigi Ferraris-stadion, 30233 néző
vezette: Petrovics (jugoszláv)
Costa Rica: Conejo - Flores, González, Montero, Chávez, Chavarría (Guimaraes, 76.), Ramírez, Gómez (Medford, 60.), Cayasso, Marchena, C. Jara. Szövetségi kapitány: Milutinovics.
Svédország: Ravelli - R. Nilsson, Larsson, Hysen, Schwarz, Strömberg (Enqvist, 83.), Ingesson, J. Nilsson, Pettersson, Brolin (Gren, 34.), Ekström. Szövetségi kapitány: Nordin.
gól: Flores (75.), Medford (88.), illetve Ekström (32.)

A nyolcaddöntőben a Cseh és Szlovák SZK ellen egy órán keresztül tartották magukat, sokáig 1-1 volt az állás, de az európaiak végül 4-1-re nyertek - ám Costa Rica így is alaposan felhívta magára a figyelmet. A következő két vébé előtt nem is sikerült megfelelniük a megnőtt elvárásoknak, hiszen nem sikerült a kvalifikáció, a 2002-es világbajnokságon azonban ismét részt vehetett a válogatott, és megint tisztességgel helyállt. Akkor Kínával, Törökországgal és megint Brazíliával kerültek egy csoportba, és a selecao elleni találkozó volt a legemlékezetesebb, a Costa Rica-iak ugyanis nem álltak be védekezni, hanem legalább olyan vehemenciával támadtak, mint a brazilok, aminek eredménye egy rendkívül látványos találkozó lett. A gárda végül csak rosszabb gólaránya miatt maradt le a továbbjutásról, és a brazilok mellett a törökök mentek tovább, akik később bronzérmesek lettek a tornán.

2002. június 13.
Costa Rica - Brazília 2-5 (1-3)
Szuvon, World Cup Stadium, 38524 néző
vezette: Gandur (egyiptomi)
Costa Rica: Lonnis - Marín, M. Wright, G. Martínez (W. Parks, 74.), W. López, Solís (Fonseca, 65.), Wanchope, Centeno, R. Gómez, Wallace (Bryce, 46.), Castro. Szövetségi kapitány: Guimaraes.
Brazília: Marcos - Cafú, Lúcio, Edmílson, Anderson Polga, Júnior, Gilberto Silva, Rivaldo (Kaká, 72.), Juninho Paulista (Ricardinho,61.), Ronaldo, Edílson (Kléberson, 57.). Szövetségi kapitány: Scolari.
gól: Wanchope (39.), R. Gómez (56.), illetve Ronaldo (10., 13.), Edmílson (38.), Rivaldo (62.), Júnior (64.)