Olympia: a sport bölcsője

Az olimpiák eredete, története sok gondot okozott a történelemkutatóknak az elmúlt évezredek során. Semmi biztosat nem lehet tudni arról, hogy mikor rendezték az első ókori játékokat, a fennmaradt írásos emlékek homlokegyenest mást mutatnak. Egy dolog biztos: megegyezéses alapon Kr. e. 776-tól, az első olimpiai győztes nevének ismeretétől számítjuk az antik Görögországból elindult mozgalmat.

Meztelen valóság
Két történet is ismert arra vonatkozóan, hogy az ókori játékok során a sportolók meztelenül, ruha nélkül versenyeztek. Az egyik sztori egy megarai futóról Orsipposról (más források szerint Orrhippos) szól, akiről először jegyezték fel, hogy Krisztus előtt 720-ban meztelenül teljesítette a stadionfutást, miután elveszítette a nadrágját.
A másik történet már inkább egy tradícióhoz köthető: a spártaiak hagyományosan ruha nélkül álltak rajthoz már a Kr. előtti nyolcadik századtól. Az egyelőre nem bizonyított, hogy Kr. e. 776-ban az éliszi Koroibosz vajon viselt el mezt vagy sem.

Büntetlenül az olimpián
Az ókori olimpiákat csak férfiak látogathatták, nők és asszonyok nem - kivételt csupán Démétér szűz papnője képviselt. Aki ezt a szabályt megszegte, azt a Typaion hegyről a szakadékba lökték. Egyetlen asszony akadt csupán, aki ellenállt ennek a szabálynak mégsem büntették meg. Kallipateira igazi sportolócsaládban nőtt fel: édesapja, három bátyja, unokaöccse, sőt fia is olimpiai bajnok volt. Amikor férje meghalt, Kallipateira átvette fia edzésének irányítását. Az olimpiára aztán férfinak álcázva bejutott, ám Peisirodos győzelmekor izgalmában ledobálta álruháját, leleplezve ezzel asszonyi mivoltát. A büntetést csak családja sportsikereire való tekintettel úszta meg. Ellenben esete precedenst teremtett: ettől kezdve az edzőknek minden olimpiai előtt meztelenül is meg kellett mutatkozniuk, kizárva a csalás lehetőségét.