De Rossi, a rómaiak legújabb bálványa

Az AS Románál mindig is nagy figyelmet fordítottak az utánpótlás-nevelésre, és a klub emblematikus figurái általában a Farkasok ifjúsági csapatából indultak. A nyolcvanas évek közepétől Giuseppe Giannini, az előző évtized második felétől kezdve pedig Francesco Totti töltötte be ezt a szerepet, és sokak szerint Totti utódja Daniele de Rossi lehet, aki szintén tősgyökeres romanistának számít - és világklasszis középpályásnak is.

Capello nem feledkezett meg De Rossiról, és amikor a csapat 2001 októberében a Bajnokok Ligájában az utolsó csoportmérkőzésen már biztos továbbjutóként játszhatott az RSC Anderlecht ellen hazai pályán, megint felhívta a keretbe a középpályást. Sőt, bő 20 perccel a lefújás előtt a szerb Ivan Tomic helyére be is küldte a mindössze 17 esztendős futballistát, aki így előbb debütálhatott a BL-ben, mint a Serie A-ban.

Utóbbira még közel másfél évet kellett várnia, de a szezon során három alkalommal azért az olasz kupában is pályára lépett, és természetesen rendszeresen szerepelt a korosztályos válogatottban is. 2001 novemberében például ott volt az U19-es nemzeti tizenegyben a portugálok elleni Eb-selejtezőn, egy évvel később már a 20 éven aluliak között játszott két nemzetközi tornán is.

Élvonalbeli bemutatkozása kissé váratlanul jött, hiszen Capello 2003 januárjában, a Como elleni idegenbeli bajnokin bedobta őt a mély vízbe, és De Rossi rögtön a kezdő tizenegybe került, sőt, végig is játszotta a találkozót - Farkasok azonban kikaptak 2-0-ra, és a fiatal középpályás legközelebb csak az utolsó fordulókban szerepelt ismét.

Akkor viszont kitett magáért: első hazai mérkőzésén, a Torino ellen rögtön gólt szerzett, mégpedig nem is akármilyet. Mintegy 25 méterről bombázott a hálóba, majd két héttel később az Atalanta ellen megint eredményes volt, így négy bajnokin szerzett két találattal fejezte be a pontvadászatot.