A hollandokat kiütötte a Hiddink-féle vodkanarancs

Ismét bebizonyosodott, hogy ha egy válogatott a csoportkörben parádézik, attól még simán kizúghat az egyenes kieséses szakaszban. Ezúttal Hollandia volt az áldozat, amely az Eb bázeli negyeddöntőjében nem bírt a Guus Hiddink által remekül felkészített oroszokkal, akik a Zenit UEFA-kupa-diadal után újra térdre akarják kényszeríteni az öreg kontinenst egy Andrej Arsavin nevű zseni vezérletével.

• Nézze meg a holland-orosz góljait, és minden eddigi Eb-találatot!
• Az összes eddigi Eb-galéria
• Elemezze ki a gólokat 3D-ben, tetszőleges kameraállásból!
• Irányítsa ön az Európa-válogatottat!
• Így szavaznak önök: játékos- és csapatstatisztikák
• Hiddink az év árulója szeretne lenni Hollandiában
• Hiddink és az oroszok hazaküldték Hollandiát
• Élő közvetítés percről percre
• A találkozó képekben

A harmadik percben jártunk, amikor Sneijdert hiányolták középről a hollandok, Van Bronckhorst ívelése ugyanis ugyanúgy Kuyt felé szállt, mint az olaszok elleni csoportmeccs második góljánál, de akkor a Liverpool támadója be tudta fejelni a labdát a kapu elé robbanó társnak, most viszont cserbenhagyták a többieket, így bosszúból maga fejezte be az akciót egy felejthető fejessel.

A másik oldalon Zsirkov köszöntötte Van der Sart egy bal kapufa mellé igyekvő szabadrúgással, de a holland óriás odaért. Nem múlt még el azonban a veszély, Korogyin a kipattanót küldte vissza expressz gyorsasággal, középen a labda valakin még kacsázott egyet, de végül nem került a helyére. Egyre hangosabban szólt az orosz szektor, mi lett volna, ha még lennének is a stadionban, nem csak így mutatóban...?

Mintha mezt cseréltek volna a csapatok, az oroszok jönnek, mintha muszáj lenne, Szemsov szállítja a beadást, ami Pavljucsenkónak pont annyira magas, hogy a langaléta csatár csak beletörölje a homlokát a labdába, így oda a helyzet. Zsirkov nem tudja önmagát adni másodjára, szabadrúgása ezúttal jócskán a kapu mögött ér földet, aztán onnan a lelátóra pattan, ahol egy drukker gyorsan becserkészi, és máris van mivel büszkélkedni otthon a szomszéd előtt.

Kalapács, sarló és egy menő vöröscsillagos sapka

A holland sereg egy ideig türelmesen figyeli, hogy csapatuk szenved, aztán amikor Ooijer a félpályáról is inkább a tutit választja, és hazaadja a labdát Van der Sarnak jön az első komolyabb jelzés, hogy ez így nem lesz jó. A fiúk értenek a szóból, Sneijder mintha tulipánt ültetne, olyan finom mozdulattal fekteti el Anjukovot, de amikor spiccel elpöckölné a labdát, Ignasevics blokkol, majd zárásként Van Bronckhorst szabadítja fel az oroszokat, akik megnyugodhatnak, mert őket nem fenyegeti a felszabadulás után 40 évnyi megszállás.

A 26. percben az amúgy sem picurka, 196 centis Engelaarból lehetne óriás, de kissé meghámozza a labdát, ami így sem kapura, sem a bent kapálozó Ooijernek nem jó. Az első félórában nagyon feltűnő volt, hogy Van Nistelrooyra úgy vigyáztak a hátvédek, mintha a Lenin-mauzóleumot őriznék, folyton megelőzték a felpasszolt labdáknál, és nem hagytak neki sok levegőt. Aztán egyszer lazul a póráz, Van der Vaart szépen kanyarodó szabadrúgásánál a Real centere elszakadt, mint Koszovó, de jobb lábbal próbált belebalettozni a labdába, ami csak álom maradt, Van Basten csalódottan ül vissza a padra, ő 20 éve a hasonló leosztású döntőben picivel nehezebb szögből oldotta meg picivel jobban a dolgot.

Ideje, hogy az oroszok visszavegyék a kezdeményezést, a kölyökképű Arsavin viszi le Ooijer bácsit a játszótérre hintázni, aztán Vukot idéző ravaszsággal nézi ki magának a bal alsót, de Van der Sar ujjhegye útját állja a gólba tartó labdának. A Ronald Koeman-i rúgótechnikájú Kologyin nem szívbajos és alaposan megdolgoztatja Van der Sart egy léc alá tartó bombával, majd ismét az előző életében katyusát játszó belső védő bikkantja rá a labdát, ezúttal 40 méterről, de nem volt elég messze, mert a léc fölött kezd csak el csapódni az újabb löket.

Sneijder szokatlanul morcosan teszi a labdát a társaknak, folyamatosan duruzsol, de amikor kell, akkor alázatos, mint egy riksa, és nagy sprinttel ment a saját kapu előtt Zsirkov elöl. A félidő utolsó tíz percén belül vagyunk, amikor Van Nistelrooy végre megfirkálja az orosz védelmet, lefordul, aztán már tüzel is, Akinfejev ugyan véd, de utána egy szpaszibát is elmormolhat, mert a hollandok elfelejtették, hogy illik a kipattanóra is odafigyelni.

Van der Vaart nem lankad, megint csavarint egyet állítottból a kapu elé, de a társakat nem ihlette meg a svájciak kínos pontossága, és megint lekésnek, ezúttal De Jong maradt le. "Le kell menni kutyába" - énekelte Deák Bill Gyula a 80-as évek elején, Van der Vaart rajongója lehet a blues magyar királyának, mert megfogadja a tanácsot, és négykézláb is átvesz egy labdát, de ez sem elég, hogy az igyekezetnek eredménye is legyen, mert közben már kifelé jár szabadrúgás Michel szerint.

Az oroszok megverték a hollandokat, a hollandok nem az oroszt

Van der Vaar aztán úgy dönt, állva is megpróbálja, Kologyin lepi meg egy tálcán kínált labdával, de a HSV irányítója nem akar beletiporni így a félidő vége előtt Akinfejev lelki világába, és a középre lőtt labdával viszonozza Kologyin kedvességét. 0-0 a félidő, mégis taps kíséri a csapatokat az öltözőbe, jön a szünet legnehezebben átvészelhető négy perce, amikor Enrique Iglesias rémgyenge Eb-dalát játsszák be, nem elég, hogy ott van neki Kurnyikova, még ez is...

Árulkodó statisztika, hogy az első felvonásban a védekező középpályás De Jong passzolt a legpontosabban az oranjéban (26 jó passz, 96 százalék), a másik csapatban az irigylésre méltó jobb lábbal rendelkező Kologyin volt a legprecízebb (20, 86 százalék), na, ő sem az a kimondott támadó. Van Basten el is küldi melegíteni Van Persie-t, az oroszoknál mindenki mozgásban, pedig Hiddinknek semmi oka a váltásra, egyelőre kottából olvassa csapata a hollandok játékát.