Cassano alsógatyában ünnepelt, Trezeguet-t éltették a franciák

A labdarúgó Európa-bajnokság tizenegyedik játéknapján hálátlan szerepre készült Zürich, az életszínvonalat tekintve a világon a legjobban álló város ugyanis a legutóbbi világbajnokság döntősei közül az egyiknek a végállomást jelentette a tornán. A győztes Olaszország lett, amely 2-0-ra legyőzte a több mint egy órát emberhátrányban játszó franciákat, és ezzel bejutott a negyeddöntőbe, ahol Spanyolország lesz az ellenfele.

• Nézze meg az olasz-francia és a holland-román góljait!
• Az összes eddigi Eb-galéria
• Elemezze ki a gólokat 3D-ben, tetszőleges kameraállásból!
• Irányítsa ön az Európa-válogatottat!
• Így szavaznak önök: játékos- és csapatstatisztikák
• Románia feltartott kézzel kapott ki Hollandiától
• Olaszország kiszenvedte az Eb-negyeddöntőt
• Ez történt a mérkőzésen percről percre

A szünetben megmutatják a holland-román meccs helyzeteit, Robben kimaradt ziccerénél a Real szélsőjén kívül több ezer olasz fogja a fejét. Mintha nem is lett volna pihenő, a gladiátorok ismét hamar felveszik az üzemi hőmérsékletet, Govou Cassano munkaeszközét faragja, végre valamivel a Lyon csatára is bekerül a jegyzőkönyvbe. A squadra azzurra kényelmesre veszi a figurát, vezetnek, ráérnek, Pirlo így hiába vág ki egy sprintet a balszélen, Cassano fel sem kapja a labdát a bedobáshoz, hagyja, hogy a reklámtábláról visszapattanjon.

Egy mutatós Benzema-kapáslövés jelzi, hogy a franciák tíz emberrel sem lankadnak, de az olaszok kettős védelmi falat húznak a kapujuk elő, a limest pedig átlövéssel próbálják feltörni Domenech fiai, Henry azonban kétszer is csak lehajolásra készteti Buffont. Éppen semmi érdekes nem történik a pályán, mégis egymás nyakában az olasz drukkerek, könnyű kitalálni, hogy Bernben holland gól született. Pedig Donadoni fel sem hívta Van Bastent...

Lüktet a meccs, a franciák kedvét is meghozza Huntelaar románszomorítója, Donadoni a nagy lelkesedésre cserével reagál, leviszi az inkább építkezésben erős Pirlót, és behozza a labdaszerzésben és fejpárbajoknál jobban használható Ambrosinit. Rég villant Cassano, ezt pótolandó pengézik egy sort, finom mozdulattal fordul le, aztán üresbe teszi Toninak, de Coupet előbb ér oda.

A 62. percben megpecsételődik a vb-ezüstérmes sorsa, De Rossi szabadrúgása ugyan nem lenne veszélyes, de Henry lábán megpattan, és a labda a kapu közepébe hullik, a gólszerző örömében a kispadig lohol, Buffon sem akar kimaradni a vidámságból, és nagy sprint után a félpályánál Materazzival keringőzik. Innentől végképp kontrára épít a világbajnok, Toni kap is egy forintos labdát, de ez nem ő műfaja, Evra le is gyorsulja kétméteres hátrányból.

Cassano gondoskodik a hangulatról és széles mozdulatokkal vezényli a közönséget, aztán Gattuso marad a földön, s ezzel munkát ad a negyedik játékvezetőként közreműködő Kassai Viktornak, aki megrendeli a kis autót a Milan pitbulljának, de ő inkább saját lábán biceg le. A itáliai publikum gúnyos szurkolásba kezd, látván, illetve hallván, hogy odaát nagy a bú, elővezetik az amúgy a franciák sajátjának számító "Allez Les Bleus" szózatot, de ez sem mozgatja meg a kékeket.

Cassano ismét főszerepben, kap egyet a derekára és szépen előrebukva elterül, ez már sok Domenechnek, aki legszívesebben bemenne, és maga venné kezelésbe a kezelhetetlen olaszt. Rég szidták már a franciák kapitányt, végszóra itt is a slágergyanús "Domenech, Domenech, vaffanculo!" dalocska, a fordítástól eltekintenénk, a Big Brother Renátója óta úgyis nálunk is szállóige lett a kifejezés. A nagy cserélgetések közepette némi futball is bekerül a műsorba, Benzema nagyon megnézi magának a jobb kapufa melletti részt, oda is tekeri a labdát, de Buffon az utolsó pillanatban odaér, és kitolja.

Az utolsó negyedórára fordulva az olaszok már nyeregben vannak, olléznak, hullámozni kezdenek, és meglepetésre a bánatos franciák is veszik a lapot, és beszállnak a hullámba, amiért elismerő taps a jutalmuk. Már mindenki a lefújást várja, Gattuso lekezel csere közben a bíróval, Cassano megint karmesterkedik egy sort, a kispad mögött ülő francia szimpatizánsok pedig még megforgatják a tőrt Domenechben, és Trezeguet-t éltetik. Hirtelen olasz tévések kiabálnak a háttérből, másodpercek múlva a szurkolók is követik a példájukat, Van Persie is beköszönt a románoknak, eldőlt.

Egy ázsiai tag akár tiszteletbeli olasz lehetne, annyira örül, hogy majdnem beesik a szék alá, az égszínkék dalárda pedig keretbe foglalja a meccset, és ismét himnuszol egyet. Milyen szerencséjük, hogy egy igazi indulóval ér fel a nemzeti daluk, a pátosz mellé tettvágy és mozgásigény társul, főleg, ha látja az ember, milyen intenzitással adják elő.

Donadoni pontosan tudta, miképp verhető meg a Domenech-csapat

A nagy eufória közepette már az is belefér, hogy Zambrotta 17 méterről 18-cal rúgja fölé, és még Toni is kihagy egy ziccert, nehogy megszakadjon a rossz sorozata. Michel lefújja, egy franciák elleni döntőt megint megnyert Olaszország, Cassano egy spontán sztriptízzel ünnepel, az olasz kanyar elé még teljes szerelésben megy ki, de amikor jön vissza a pályára, már csak az alsógatya, a sportszár és a cipő van rajta.

A francia szektor pillanatok alatt kiürül, az olaszok nem sietnek, még a holland gólokat is megnézik, megéljenzik, fotózzák egymást, a pályát, az eredményjelzőt, kell valami emlék a zürichi estéről. Üzengetnek a spanyoloknak, már a bécsi döntőt emlegetik, elég volt 90 perc, hogy hirtelen rózsaszínné váljon az addigi matt fekete világ.

Az utcákon a villamosok alig tudnak haladni, mert az autósok minduntalan ráhajtanak a sínre, a villamosvezető ezért dudál, az olaszok meg a diadal miatt, a pályaudvaron még fokozódik a hangulat, de ezt már nem követem, mert indul a vonat vissza Bernbe. A svájci fővárosban összetalálkozik a holland és az olasz brigád, az azzurrik felemelt hüvelykujjal köszönik meg a korrekt hozzáállást, aztán mennek tovább a dolgukra.

A halálcsoportnak végül Románia és Franciaország esett áldozatául, Olaszország megmenekült, és készülhet a spanyolok ellen. Az igazi izgalmak még csak most jönnek!